Kulcsi családirtó: egy démon az álmaimon keresztül hatalmába kerített

H. Csanád Jutast némi késéssel hozták a tárgyalóterembe, kezében az elmúlt tárgyalások jegyzőkönyveivel, amikből hosszan idézgetett (Fotó: Koppán Viktor)

A kulcsi családirtóklént elhíresült H. Csanád Jutas pere folytatódott hétfőn a fehérvári bíróságon.

Veszeli Éva tanácsvezető bíró a tárgyalás elején felidézte a legutóbbi (szeptember 9-én és 11-én) tárgyalásokon történteket, amikor a vádlott tagadta tettének előre kiterveltségét, úgy fogalmazott, hogy egy démon az álmain keresztül hatalmába kerítette, eltorzította a személyiségét és ez az eltorzított személyiség mészárolta le a nagyszüleit, az apját és a bátyját, s akart végezni a nővérével, annak barátjával és az édesanyjával is, de ők végül ha súlyos sérülésekkel is, de megúszták a mészárlást. A vádlott nővére a szeptemberi tárgyaláson azt kérte, vallomásakor ne legyen jelen öccse, aki azóta azonban megkapta a jegyzőkönyveket.

- Nem én voltam, csak fizikailag az én testemmel követte el az eltorzított személyiség a tetteket - idézte fel a bírónő a vádlott szeptemberi vallomását, amihez H. Csanád nem is fűzött hozzá semmit. A nővére által elmondottakat azonban tételesen citálta, két és fél órán keresztül összesen húsz részlethez fűzött megjegyzéseket.

- Egy új fogalmat vezetnék be itt a tárgyaláson - fogalmazott H. Csanád , a lelki immunrendszer fogalmát. Ez volt az ugyanis, ami azt eredményezte, hogy amikor apámra lőttem a nyílpuskával, a lelki immunrendszerem félrerántotta a puskát, s így a nyílvessző nem apámat, hanem az ajtófélfát találta el. Megjegyzése és az ezt követő hosszadalmas expozé többeket elképesztett, bár ez kevéssé látszott a jogtudorok bíró, ügyész, ügyvéd arcán, annál inkább a hallgatóságban ülő sajtómunkásokén és diákokén. (Gyakorlati foglalkozásként mintegy tucatnyi okj-s ügyintéző növendék - érettségizett lányok - ült a teremben.)

- Megvalósítatlan, csak fejben lejátszott késztetés volt az is - folytatta a vádlott , hogy az eltorzított személyiség emlékszik egy édesanyám kezét ért harapásra, de édesanyám kezén ilyen sérülés nem volt.

A vádlottnak a nővére vallomásához tett megjegyzései jobbára mintha sértődöttség által motiválta lettek volna. Példázza ezt az is, hogy arra a vallomásrészletre, miszerint Csanád nem dolgozott és a ház körül sem segített... , a vádlott ezt mondta: A nővérem olyan dolgokkal foglalkozott, amik sem akkor, sem később nem termeltek egy fillért sem, ezzel szemben én és a bátyám jártunk vásárolni és sokat segítettünk a ház körüli munkákban is. (Hogy ez mennyire befolyásolja a per kimenetelét, azt majd a jogtudósok eldöntik...)

- Az is képtelenség nővérem vallomásában, hogy az örökségre játszottam volna, hiszen a hagyatéki tárgyaláson írásban mondtam le az örökségről - fogalmazott a vádlott.

A tárgyalás délutáni részében miután a beidézett szomszédokat hazaküldték három igazságügyi orvosszakértő válaszolt a bírói, ügyészi és védői kérdésekre az áldozatok és a mészárlást túlélők sérüléseivel kapcsolatban. A válaszok során többször is elhangzott, hogy a gyors, szakszerű orvosi segítség sem menthetett volna életet...

A vádlott bátyjának testén 109 szúrt, metszett, vágott sérülés volt, fülszúrást, agyzúzódást, a garat többszöri átmetszését, nyaki vágott sérüléseket fedeztünk fel. Ilyen, és ehhez hasonló részletességgel idéződtek fel az orvosszakértői vélemények ismertetésekor és a kérdésekre adott válaszokban. Nem véletlenül kérdezte meg a bírónő a tárgyalás előtt a kísérő tanártól, hogy elmúltak-e 18 évesek az érdeklődő diáklányok...