Megdőlt Einstein műve?

- A neutrínók gond nélkül átmennek 700 kilométernyi földkérgen, mert nem lépnek kölcsönhatásba a normál anyaggal, így érkeztek meg a Gran Sasso laboratóriumába azon a bizonyos napon. Mégpedig az állítás szerint átlagban hatvan nanoszekundummal hamarabb, mint ahogy fénysebességgel várható lett volna, azaz hat kilométer per másodperccel gyorsabban mentek, mint a fénysebesség. A chicago-i Fermi Lab már bejelentette, hogy ellenőrzésként meg kívánják ismételni a kísérletet. Lenne egy ideális helyszín a kísérlet megismétlésére, a japán Kamiokande laboratórium, ám ez a márciusi földrengés óta nem üzemel - vázolta a jelenlegi tényállást Lukács Béla.

Ettől a pillanattól kezdve három lehetőség létezik: az egyik az, hogy a mérés kiértékelésében valami hiba van, ezt ellenőrzi majd a következő hónapokban a Fermi Lab. A hiba lehetősége egyébként simán elképzelhető, hiszen ha a genfi berendezés és a Gran Sasso közelebb van egymáshoz húsz méterrel, mint ahogy azt eddig gondolták, akkor máris megvan a magyarázat az eltérésre. (Az olaszok a GPS-rendszert használták, szerintük tehát pontos volt a két objektum távolságának meghatározása.) A levegőben alepesetben is vannak össze-vissza neutrínók, ezek is bekeverhettek a mérésbe.

A második lehetőség viszont az, hogy nem igaz a relativitáselmélet. Arisztotelész paradigmája a világ működéséről 1900 évig élt, aztán jött Newton, aki új paradigmát állított fel, ami 250 évig bírta , őt követte Einstein, akinek a teóriája 106 évet már élt. Vajon mennyi van még neki hátra? Nem lenne senki nagyon meglepődve, ha kiderülne, hogy Einstein egy nem abszolúte igaz elméletet állított fel, s ehelyett máshogy kell leírni a világ működését.

A probléma azonban ezzel csak az - fogalmazott a népszerű elméleti fizikus -, hogy a CERN nagy hadronütköztetőjében a protonok a nyugalmi energiájuk hétezerszerésével mozognak, mégpedig hajszálpontosan a speciális relativitáselmélet alapján kiszámolt pályán!

A harmadik lehetőség pedig az, hogy a neutrínók valahogy mégiscsak kivételt képeznek a relativitáselmélet szabályai alól. Ez egy politikus szájából akár elfogadható magyarázat is lehetne, de nem úgy a fizikában.

- Hogy milyen a világ valójában, azt nem tudjuk, ám azt igen, hogy olyan nincs, hogy egyrészt van négydimenziós tér-idő, a kísérletek másik része szerint viszont mégsincs. Ajánlatos tehát azt a teóriát elvetni, hogy minden, mi nem neutrinó, fénysebességnél lassaban mozog, de a neutrinó ennél egy kicsit gyorsabb haladásra is képes. Lehet, hogy a speciális relativitáselméletet két év múlva ki kell dobni, de nem valószínű. Mert ebben az esetben az általános relativitáselméletnek is befejeződne a pályafutása. Mindez pedig azt jelentené, hogy a világegyetem szerkezetéről, fejlődéséről vallott nézeteink érvénytelenné válnának, s majd az új paradigmában- amit majd húsz év múlva megalkot valaki- újra ki kell számolni, hogy mi van . Ezért én egyelőre azt mondom, nyugi, nyugi, egy év múlva többet fogunk tudni. Egyelőre nincs ok az einsteini paradigma kihajítására. Nemcsak azért, mert nincs helyette más, hanem azért, mert nagyobb a valószínűsége annak, hogy az olasz csoport valamit nem vett figyelmbe.