Wallsee angyalát, Mária Valériát Erzsébet királyné ajándékul szánta a magyaroknak

Majd pontosan kiszámolta, hogy az osztrák főhercegnő, miután férjhez ment Habsburg Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez, szerelmi házasságukból 24 évesen szülte az első, 43 évesen a tizedik gyermeküket. Szomorú, de az utolsó gyermek, Ágnes, egynapos korában meghalt. Habsburg Lotaringiai Mária Valéria Budán született I. Ferenc császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik gyermekeként, százötven évvel ezelőtt. A királyné ajándéknak szánta a magyaroknak őt. Az újszülöttet Mária névre keresztelték Mária országában, a Valériát azért választották, mert így hívták Pannónia, az egykori római provincia keleti részét.

Jószolgálati tevékenység

Testvérei közül Zsófia Friderika kétéves korában meghalt, Gizella főhercegnő 76 évet, a trónörökös Rudolf főherceg 31 évet élt. Mária Valéria 1890. július 31-én Bad Ischlben feleségül ment a már említett főherceghez. Tekintettel a menyasszony bátyjának, Rudolf koronahercegnek egy évvel korábban bekövetkezett öngyilkosságára, nem rendeztek nagy esküvői ünnepséget, de a nászmisén az ismert Anton Bruckner osztrák zeneszerző orgonált. A házaspár ideje nagy részét az alsó-ausztriai Wallsee-Sindelburg kastélyban töltötte, ahol I. Ferenc József is gyakran vendégeskedett. Anyjához hasonlóan, Mária Valéria főhercegnő sem szívesen lépett fel nagy nyilvánosság előtt rangja képviselőjeként, viszont örömmel folytatott jószolgálati tevékenységet. Például az első világháború alatt katonakórházat rendezett be a kastélyuk egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt.

Költeményt írt

Ezért is nevezték Wallsee angyalának. Kolostorok és templomok működését finanszírozta, alapítványokat hozott létre a szegények megsegítésére. Az elesettek iránti elkötelezettségének példája volt a budapesti Mária Valéria-telep, amelyet 1915-ben alapított szükségkórházként. A hercegnő vonzódott a szépirodalomhoz és a festészethez, ez utóbbi terén is tehetségesnek mutatkozott. Anyjához, Erzsébet királynéhoz hasonlóan, több lírai költeményt is írt, amelyek 1884-ben nyomtatásban megjelentek. Ezt megelőzően Egy ősz délben címmel közös kötetet adtak ki. Ránk maradt naplója, amely képet fest nem csupán az életéről, hanem kora társadalmáról. Jelentősek vallásos tartalmú elmélkedései.

Erősen kötődött hazájához

Kedvelte a színjátszást, néhány színpadi művet is írt, amelyet udvari színészek mutattak be, időnként ő maga is színpadra állt. Erzsébet királynéval beutazta Magyarországot, Németországot, Franciaországot, Angliát. Utolsó éveiben erősen kötődött hazájához, Ausztriához. A Monarchia széthullása után elismerte az 1919. évi Habsburg-törvényt, és aláírta lemondási nyilatkozatát. Vagyonát megtarthatta, és Ausztriában maradhatott élete végéig. Wallsee-i kastélyában hunyt el 1924. szeptember 6-án. Testét a szomszédos alsó-ausztriai Sindelburgban helyezték örök nyugalomra, nagy részvét és tisztelet kíséretében. Róla kapta nevét, az esztergomi Prímás-szigetet Párkánnyal összekötő, 1895. szeptember 28-án átadott híd, amelynek elnevezésén a legutóbbi újjáépítését követő 2001. október 11-i avatásakor sem változtattak, ma is Mária Valéria hídként emlegetjük.