Május 1.: Az angolszász országok voltak az úttörők, Európa egy kicsit későn ébredt, Magyarország 1890-ben

A szocializmusban május 1-je kiemelt ünnep volt, ezért a mai napig nagyon sokan abban a tévhitben élnek, hogy május 1-je egy kommunista ünnep. Pedig ez egyáltalán nem így van! Május 1-je a világon kettős ünnep e közül egyik egy katolikus, amikor Jézus édesapjára, Szent Józsefre is emlékezünk. A munka ünnepe pedig nem a Szovjetunióból, hanem az Egyesült Államokból származik. 1886-ban Chicagóban a szakszervezetek többnapos tüntetésbe kezdtek a nyolcórás munkaidő bevezetéséért. Háromszázötvenezer amerikai munkás vonult az utcákra a jogaikért. A nyolcórás munkaidőért már 1800-as évek elején elindult a harc, amikor Anglia már túl volt az ipari forradalmon. De nemcsak a nyolcórás munkaidő bevezetéséről szólt a mozgalom, hanem a szavazati jogról, a társadalombiztosításról és az éves rendes szabadságról.

Két kép az 50-es évekből. Ez a fotónk az 1953. május elsejei felvonuláson készült. Fotó: Archívumból

Emellett nagyon fontos tényező volt a munkavédelem is, hiszen azokban az időkben például az Egyesült Államokban egy híd építésénél több százan haltak meg. A május 1-jei munkaünnep igaz, hogy az Egyesült Államokból származik, de az első szakszervezet mégis 1825-ben Angliában jött létre. Érdekes, hogy a munkásság az angolszász területeken lázongott a jogaiért, de 1856-ban az ausztráliai Melbournben a kőművesek már sztrájkoltak. Ugyancsak a nyolcórás munkaidő volt a tét és az ausztrál munkások nyertek, a világon először bevezették a nyolcórás munkaidőt úgy, hogy a gyártulajdonosok nem csökkentették a fizetéseket. Érdekes módon Európa ezekben az ügyekben egy kissé lemaradt. De visszatérve május 1-jéhez és az 1886-os chicagói tüntetésekhez. Nem volt minden olyan gyönyörű, mint ahogy most képzelnénk. A hatalomnak nem tetszett a munkások sztrájkja, tüntetése. Olyannyira nem, hogy a rendőrség a tömegbe lőtt és kilenc ember meg is halt. A hatalom sztrájktörőket is alkalmazott, aminek következtében a munkások és a sztrájktörőket védő rendőrök között sortűz alakult ki, ami újabb négy ember halálát okozta.

Ennek ellenére a folyamatokat már nem lehetett megállítani, 1889. július 14-én megalakult a II. Internacionálé, a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése. Itt határoztak úgy, hogy május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkás szerveződések együtt vonulnak föl a nyolcórás munka bevezetéséért. 1891-ben május 1-jét hivatalosan is a munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé választották. (Ez a mondat tudom, nevetségesnek hangzik, mert a Kádár-rendszer mindent megtett azért, hogy lejárassa a munkásokat, a munkásosztályt.) Magyarországon 1890-től emlékeznek meg május 1-jén.