Talán az élet most kompenzálta őket

dunaújváros A Budaörsöt irányító Buday Dániel – akit a meccs végén ki is állítottak – próbált észszerű magyarázatot találni. 

– Ötven percig tökéletesen játszottunk, utána pedig gyermeteg, buta hibákat vétettünk, amit inkább a rutintalanság számlájára írok. Ez volt az egyik része. A másik, hogy azért visszanézném az utolsó tíz percet, mert egy játékvezetőnek nem az a dolga, hogy az eredményt nézze, hanem azt fújja, ami történik. Ilyenekben nem szoktam nagyot tévedni. Ez van, óriási sikert szalasztottunk el. Sajnálom a csapatomat, mert jól küzdött – fogalmazott. 

Vágó Attila, a DKKA mestere nem érti, ötven percig mit csináltak a pályán. A játékosok meg voltak zavarodva, a megbeszélt dolgokat nem tartotta be a csapat, pedig nagyon sokat készültek az ellenfélre. 

– Nem is a védekezéssel volt a gond, inkább a támadásokkal. A szerzett labdák utáni lerohanásban kapkodtunk, mert annyira gyorsan meg akartuk nyerni a meccset. Illetve ledolgozni a hátrányt, amikor elment az elején a Budaörs. Ebben a rohanásban taccsra dobáltunk labdákat, kiesett a kézből, vagy éppen lábon lőttük a társat, ha meg eljutottunk ziccerig, akkor rendre elrontottuk, az első félidőben szélről nagyon sok helyzet kimaradt – nyilatkozta. 

Megjegyezte, a második fél­időben érdekes volt a játékvezetés, amihez ők is nehezen alkalmazkodtak. Például a beálló körüli szituációkat furcsán ítélték meg, de mindkét fél kárára tévedtek. Ebből a kapkodásból aztán az utolsó hét percre találták meg önmagukat. 

– Óriási elismerésem, hogy ilyen nagy hátrányból, hét gólról vissza tudtunk kapaszkodni. Aminek örülök, a padról érkező játékosok, például a kapuban Wéninger Alexandra vagy a balszélre becserélt Krupják-Molnár Beatrix nyerő emberek voltak, oroszlánrészt vállaltak a visszazárkózásban. A végén pedig helyén volt mindenkinek a szíve, óriási győzelmet arattunk. 

Hozzáteszem, saját magunknak nehezítettük meg a dolgunk, de a Budaörs remekül és taktikusan kézilabdázott. A végén lehet szerencséről beszélni, a Vasas ellen nem voltunk azok, most talán az élet azt adta vissza – fogalmazott. 

– Az ellenfél jól játszott, de az utolsó percekre nagy tartása volt a csapatunknak, elő tudtunk húzni olyan tartalékokat, ami a sikerhez vezetett. A lányok fantasztikus munkát végeztek előttem, a jó kapus ismérve az, ha előtte olyan a védekezés, amihez segítséget tud nyújtani. Boldog vagyok, hogy sikerült nyerni, remélem, a későbbiekben az ideges kezdést el fogjuk felejteni, s nem rohanunk az eredmény után, mert láttuk, ez mit okoz – mondta Wéninger Alexandra, aki ötvenhét százalékos, parádés védési hatékonysággal zárt. 

A 15. forduló még nem közölt eredményei: MTK–Vác 29–31, DVSC–Szombathely 45–29, Siófok–Kisvárda 24–20. 

A bajnokság állása