2024.01.21. 11:00
Súlyos mondatok még súlyosabb csendekkel
A Magyar kultúra napját idén Udvaros Dorottya, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja felolvasószínházi estjével ünnepelik Rácalmáson, a Művelődési Ház és Könyvtárban csütörtökön este, természetesen zsúfolt nézőtér előtt.
Fotó: Szabóné Zsedrovits Enikő
Az est előtt Kundra Anikó, a művelődési intézmény igazgatója szólt a megjelentekhez. Miután ismertette hogy a Magyar kultúra napját ahhoz az időponthoz kötjük, amikor Kölcsey Ferenc letisztázta a Himnusz kéziratát, Kodály Zoltán gondolatai idézte meg: "A kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi azt magának. " Nagyon kellemes feladatunk, hogy a ránk hagyott kulturális örökséggel felelősséggel bánjunk, és értékeinket hitelesen közvetítsük - tette hozzá saját hitvallását.
Udvaros Dorottya felolvasószínházi önálló estje címéül Pilinszky János Őszi vázlat című költeményének egy sortöredékét választotta: Csend – Törékeny – Üres. A közel egyórás összeállításban Ady Endre és Pilinszky János verssorait állította egymás mellé egy társművészetekkel ötvözött, rendkívül átgondolt produkcióban. Az átgondolásban alkotótársa is volt, ugyanis a műsort Seres Tamás állította össze és ő is rendezte. Mi több, még a rácalmási eseményen is ő ült a keverőpultnál, hogy a vetítés és a hangbejátszások egészen biztosan a helyükön legyenek. Utóbbi kettő összetétele rendkívüli igényességről tesz tanúbizonyságot, ugyanis a zenei bejátszások a műfaji sokszínűség mellett minden elemükben a magas minőséget képviselték a gregoriántól az RHCP-n keresztül Gábor Szabóig. Ugyanez érvényes a vetített anyagra is, a nonfiguratív alkotásoktól a fotómodelleken át a klasszikusokig terjedt a spektrum, és külön szívmelengető a dunaújvárosiak számára, hogy a képek között feltűnt Somogyi József Martinász szobrának a Magyar Nemzeti Galériában őrzött kisplasztikai megvalósítása és az ugyancsak Somogyi által megálmodott Aratók című szoborcsoport is.
A Nemzeti Színház művésze hozta a tőle megszokott színvonalat súlyos mondatokkal, még súlyosabb csöndekkel, valahová a felolvasószínház és a színházi produkció közé emelve a verses estet. Teljesítményét hosszú, véget érni nem akaró tapssal hálálta meg a közönség, ami még az alatt sem csitult, amíg Schrick István polgármester virágcsokorral köszöntötte a színpadon.