Tóth Éva, a József Attila Könyvtár igazgatója értékelte az elmúlt esztendőt

– Nehéz, de sikerekben gazdag év áll mögöttünk. Az év elején még a vírushelyzet utolsó hulláma zajlott. A forgalmunkon ez meglátszott, pár hónapig a gyerekkönyvtár nem tudott csoportokat fogadni és a látogatóink is csak lassan tértek vissza. Dunaújváros 70 éves évfordulója szintén ilyen covidos környezetben zajlott, a megnehezített körülmények ellenére 2020-ban és 21-ben számos helyismereti eseményt rendeztünk. Ezt a vonalat folytattuk 22-ben is a Helyi identitás és kohézió erősítése Dunaújvárosban pályázat keretében. A szűkös könyvtári költségvetést pályázati és külső forrásokkal egészítettük ki, így tudtuk idei terveinket valóra váltani. A városi tematikájú rendezvények sorában bensőséges és emlékezetes volt a Miskolczi Miklóssal való találkozás. Hallatlanul izgalmas kérdéseket feszegetett Szirmai Viktória kutatóprofesszor Csinált városok a XXI. században című előadásában. Februártól három nagy sikerű helytörténeti kiállítást rendeztünk. A 80-as éveket felidéző Múltközben kiállítás intézményi összefogással és magángyűjtéssel jött létre, a DUNA Újvárosnál kiállítás amellett, hogy városunk folyójára vonatkozóan számos érdekességgel gazdagította az érdeklődőket, az interaktivitásra is lehetőséget biztosított. Legutóbb az Időkapu kiállítást, Holczer Tibor múltat és jelent összekötő különleges képeit láthatta folyosógalériánkban a közönség. A tavalyi évben négy pályázatot írtunk ki, a Bartók Kamaraszínházzal közösen meghirdetett versíró pályázat eredményeként született a Versben a város kiállítás. 

Hasonló pályázati lehetőség volt a Béke városrész - ma és holnap, itt gyerekrajzokat vártunk, a beérkezett pályamunkákat az Arany János iskolában, és két szabadtéri helyszínen is bemutattuk. A költészet napja alkalmából a gyerekek a 100 éve született Nemes Nagy Ágnesre emlékezve a Lilatinta rajzpályázaton vehettek részt. A Cimbora klubban nyári fotó- és rajzpályázat zajlott. A Gyerekkönyvtár ebben az évben is fogadta a Móra Kiadó - ezúttal Marék Veronika műveiből összeállított - vándorkiállítását. Izgalmas tárlatvezető foglalkozások kapcsolódtak a kiállításhoz. Nyáron az írónő, Marék Veronika is ellátogatott hozzánk, a gyerekek nagy örömére. 

– A könyvtári rendezvények megmozgatják a tömegeket?
– A nagyszámú program sok látogatót vonzott. Ha mindent beleszámítunk, az iskolai csoportokat, kisközösségi megmozdulásokat, koncerteket, előadásokat, kiállításokat, klubfoglalkozásokat, akkor 220 programmal számolhatunk, ez azért nagyon sok. 2022-ben a könyvtárat közel 40 000 látogató kereste fel, rendezvényeinken 10 ezer fő vett részt. 

– A tavalyi évhez tartozik a Tv archívum sikere is. 
– Igen, Médiatárunk bekerült a Dunaújvárosi Települési Értéktárba. Nagy eredmény, de nem elégszünk meg ezzel az eredménnyel, igyekszünk minél több fórumon bemutatni ezt a különleges gyűjteményt, a város 20 évének mozgóképes lenyomatát. Országos fórumon, a Hatvanban megrendezett helytörténeti konferencián bemutattuk könyvtárunk helyismereti munkáját, természetesen a helyi televízió archív anyagaira is kitértünk. Az év folyamán Szirmai György remek cikksorozatot szentelt a Médiatárnak, decemberben a honlapunkon online Médiatár-bemutatót jelentettünk meg, ami a segíti a felhasználókat az adatbázisban való tájékozódásban. Felbecsülhetetlen médiatörténeti, várostörténeti értéke, jelentősége van az anyagnak. A helyi televíziózás őskorában, vagy hőskorában megvolt az igény, hogy az élet minden területe szerepeljen a helyi televízióban, ezek az izgalmas híranyagok, műsorok nem csak megőrződtek, de honlapunkon, adatbázisunkon keresztül bárki számára hozzáférhetőek. Az érdeklődés nagy, a 2021. októberi indulás óta 47 ezernél is több keresés történt a Médiatárban. 

– Mi volt az elmúlt év legkiemelkedőbb eseménye? 
– A tavalyi évben különösen sok olyan eseményük volt, amivel kiléptünk a könyvtár falai közül. A harmadszorra megrendezett Könyvtérrel már hagyományt teremtettünk. Szenzációsan jól sikerült a szeptemberi kitelepülésünk, koncertekkel, bábszínházzal, játékkal, kézműves foglalkozásokkal, helyi civil kezdeményezések bevonásával, mini piaccal fogadtuk a város főterére látogatókat. Ez volt az év legnagyobb tömegeket vonzó, legsikeresebb eseménye. A szabadtéri kezdeményezések sorába illeszkedett a Béke Városrészbe meghirdetett játszótéri papírszínházi előadás. A Béke városrész - ma és holnap pályázatra beérkezett gyermekrajzokat megmutattuk a városrész lakóinak, kivittük az Interspar elé és a játszótérre. Július elején a Sugárúti Fesztiválon vettünk részt, az egykori Vörösmarty Könyvtárra emlékezve, a Vasmű út 39. szám elé települt ki a könyvtár csapata. Júliusban a szabadstrandon strandkönyvtárat működtetünk.

A mozgalmas nyár, a szeptemberi sikerek, az októberi könyvtári napok programsorozata után az őszi-téli időszakban a sötéttel, hideggel kellett és kell megküzdenünk, minden eddiginél rosszabb körülmények között működik az intézmény. A könyvtárosok elszánt kitartására, kreativitására volt szükség, hogy ebben a lehetetlen helyzetben is megtaláljuk a szolgáltatás fenntartásának a módját. Átszerveztük a könyvtárat, polcokat tettünk le a földszintre, hogy itt is lehessen válogatni, de azért biztosítjuk az emeleti szabadpolcos tér látogathatóságát. Kabátban válogatnak olvasóink, sőt néhányan az újságokat is, a hideg ellenére, inkább itt helyben olvassák. A gyermekkönyvtár jobb hőmérsékleti viszonyokkal, de szűkített térben, a játékszobába „zsúfolva” üzemel.

– A tavalyi év végén azt mondta, nem szabad bezárni. Miért gondolta így? 
– Amikor sokan elmagányosodnak, érzik a szorítást, a bezártságot, a sötét, bizonytalan, nehéz napokban és helyzetekben még inkább lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az emberek kimozdulhassanak, megfelelő terekben, közösségben legyenek. A téli időszakban több a szabadidő, több idő jut az olvasásra. Folyamatosan szerzeményezünk, friss megjelenésű olvasnivalóval látjuk el használóinkat. Információt, jót és rosszat lehet a világhálón bőven találni, a könyvtárak azonban ellenőrzött forrásból származó információkat szolgáltatnak, minőségi irodalmat kínálnak. Munkánkban a jelen helyzetben különösen fontos a személyes jelenlét, a használókkal való napi kapcsolattartás, hiszen hagyományos szolgáltatói szerepkörén túl a könyvtár találkozási pont is, kulturális, közösségi tér, ahová „jó betérni”. Forgalmi adatainkból látszik, nem csak mi könyvtárosok gondoljuk így, így gondolják az olvasóink, látogatóink is.