Mit tudnak a kémek?

Lapunk a kiadók újdonságaiból és független könyveladási adatok alapján összeállított sikerlistás könyvekből ajánl olvasnivalót.

Az események olykor az elemzőket is meglepik Fotó: JK

Christopher Andrew: Titkos világ I–II.

„Minél messzebbre tekintesz vissza, annál távolabbra látsz előre.” – írta Winston Churchill. Maximája az egyik kulcsa a XXI. századi terrorelhárítás megértésének. Egy hosszú távú perspektíva nagyobb rálátást nyújt a tömegpusztító fegyverek jövőbeli, terroristák általi felhasználására, mint a szeptember 11-e utáni, technikailag nem túl fejlett terrortámadások rövid távú tapasztalata. (...)

Három évezredet ölel át a képekkel illusztrált kötet

Bár a jó hírszerzés csökkenti a meglepetést, meggátolni nem tudja azt. Néha még a legjobb stratégiai hírszerzés is csak úgy enged bepillantást a jövőbe, ahogy az Szent Pálnak adatott meg a menny kapcsán – tükör által homályosan. A múlt tapasztalatai alapján a hírszerzési elemzőket éppoly rendszeresen meg fogja lepni a nemzetközi viszonyok alakulása a XXI. században, ahogy az elődeikkel is történt a huszadikban.
1914 augusztusában a nácizmus háborúk közötti győzelme éppoly megjósolhatatlan volt, mint a bolsevizmus diadala a háborús időkben. Amikor a német weimari köztársaságba akkreditált brit nagykövet, Lord D’Abernon 1929-ben publikálta kétkötetes memoárját, csupán egyetlen utalást tett Hitlerre, egy lábjegyzetben, ahol megemlíti, hogy 1924-ben hat hónapot börtönben volt, „azután pedig a feledés homályába veszett”.
Milyen hírrel tértek vissza Mózes kémei az ígéret földjéről? Miért hittek inkább a jósoknak a római hadvezérek csata előtt, mint a felderítőiknek? Mekkora szerepe volt az iszlám térnyerésében Mohamed kémhálózatának? Valóban több spion tartózkodott az 1815-ös bécsi kongresszuson, mint uralkodó és diploma? Mekkora információs hálózat szükséges egy egész társadalom megfigyeléséhez – az ősi Indiában, a XIX–XX. századi Oroszországban, vagy napjaink Kínájában?
Christopher Andrew brit történészprofesszor képekkel illusztrált és szakirodalmi utalásokban gazdag, három évezred globális hírszerzésének történetét elbeszélő, egyedülálló könyve – „a hírszerzés bibliája” – nemcsak a fenti kérdésekre ad választ, de a kémkedés olykor a történelem menetét megváltoztató hatásairól, valamint napjainkban is időszerű jelentőségéről is sokat elárul.
(Forrás: Bookline) DH