Történelem

2020.11.27. 17:30

Kinizsi Pál – hadvezérként egyetlen csatát sem vesztett el

1494. november 24-én hunyt el Kinizsi Pál, országbíró és temesi ispán, Mátyás király legendás hadvezére, aki a krónikák szerint rendkívüli testi erejével keltette fel magára a magyar király figyelmét.

Farkas Lajos

A monda szerint Kinizsi egy vidéki molnár fiaként, egy súlyos malomkövön szolgálta fel a megszomjazott Hunyadi Mátyásnak a frissítőt. Nemcsak kiváló hadvezér és harcos volt, hanem nagyon bőkezű főúr is, ő volt az a személy, aki adományaival felvirágoztatta Nagyvázsonyt és annak a környékét.

A magyar történelem egyik legismertebb hadvezére volt. Olyan hős, aki kiváló hadvezéri képessége, rendkívüli, legendás ereje és sorozatos győzelmei révén napjainkra legendává vált. Kinizsi Pál hadvezérként élete során egyetlen csatát sem vesztett el, és ez az egész világon ritkaságszámba megy.

Kinizsi neve az 1468-as morvaországi hadjáratban lett ismert

 

Ki is volt Kinizsi Pál?

A néphagyomány szerint 1446 körül született egy Bihar megyei molnár fiaként. Hatalmas erejére felfigyelt Mátyás király is, és a seregébe hívta, híres hadvezére, Magyar Balázs kezei alá.

Kinizsi neve az 1468-as morvaországi hadjáratban lett ismert, a következő háborúkban pedig mindig ott harcolt Hunyadi Mátyás oldalán. Több lovagi tornán is győzött, harcmodora kitűnt, ellenségei rettegtek tőle, a király nagy becsben tartotta, és kitüntette bizalmával. Kinizsi az 1474-es boroszlói hadjáratban szerzett hatalmas érdemeket, miután Mátyás 11 ezer fős csapatát bekerítette egy 70 ezres cseh és lengyel sereg. Kinizsi katonáival az ellenség minden élelmiszer-állományát elfogta, így a túlerőben lévő ellenfél a további harc feladásáról döntött.

Jelentős sikereket ért el az 1477-es osztrák háborúkban is, amiért Mátyás birtokkal jutalmazta, ekkor építette ki Kinizsi a nagyvázsonyi várat. Itt tartózkodott feleségével, Benignával – aki Magyar Balázs leánya volt – és itt alapított pálos kolostort is. Termetét tekintve nem volt magasabb 160 centiméternél, ami abban az időben teljesen átlagosnak számított. 1478-ban nevezték ki Kinizsi Pált temesi ispánná, így tíz vármegye katonai ereje felett rendelkezett. Ezt a tisztséget haláláig viselte.

Kinizsi Pál szobra a budapesti Testnevelési Egyetem parkjában. Pásztor János alkotása
Fotó: wikipedia

A törökverő hős

A nándorfehérvári ütközet után az Oszmán Birodalom hosszú ideig nem indított támadást Magyarország ellen. A Balkánon kialakult szandzsákok (kisebb török területi egység neve, jelentése zászló és a magyar vármegye megfelelője) bégjei azonban gyakran szerveztek portyázó hadjáratokat magyar területekre, zsákmányszerzés céljából.

A török betörések ellen sokszor tehetetlennek bizonyult a kiépített határőrrendszer, ezért a trónra kerülő Hunyadi Mátyás megpróbált bizonyos ütközőzónákat kialakítani a Balkán-félszigeten. Ezért vette be a boszniai Jajca (ma Jajce), illetve Zvornik várát, ami igencsak felbőszítette II. Meh­med szultánt, de a Velence ellen vívott háborúja nem tett számára lehetővé, egy, a magyarok elleni komolyabb fellépést.

Mátyás azonban számított a török válaszlépésre, ezért készenlétben tartott egy sereget, amelynek vezetését Báthory István erdélyi vajdára és Kinizsi Pál délvidéki kapitányra bízta, de számított még Vuk Brankovics szerb vajda segítségére is.

1479 októberében Isza bég közel 20 ezer fős török serege, Basarab havasalföldi vajda segítségével a Lator folyón átkelve átvonultak a Kárpátokon, és három nap alatt több száz erdélyi települést pusztítottak el. A bég egy török elöljáró, kisebb területek kormányzóinál magasabb, de a basáknál alacsonyabb rangú személyiség.

A magyar királyi sereg Kenyérmezőnél várta be a portyázó török hadat, és 1479. október 13-án Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál egyesült serege összecsapott Izsa bég katonáival. A csatában a Dél-Erdélyt pusztító török betolakodókat a magyarok teljesen szétverték. Kinizsi szokása szerint mindkét kezében egy hatalmas szablyát suhogtatott, úgy szórta a halált mindenfelé. Hatalmas ereje és szíve volt. A győztes csata után állítólag a győztesek nagy ünnepséget rendeztek, ahol az elbeszélések alapján Kinizsi három törökkel ropta a táncát, mégpedig úgy hogy két karjába és a foga között is tartott egy-egy török katonát. A kenyérmezei diadal komoly fegyverténynek számított, mert azt követően a török betörések száma jelentősen lecsökkent.

A legendás jelenet az első találkozásról Mátyás királlyal
Fotó: Diafilm.hu

Félelmet keltett a törökben

Az Isza bég feletti győzelme után, már a következő évben Kinizsi egy 30 ezer fős sereggel betört a török által megszállt Szerbiába, és egészen Krusevacig nyomult előre, majd Szendrőd váránál mért súlyos csapást az oszmán seregre. Puszta neve is ekkor már hatalmas félelmet váltott ki a szultán katonáiban, rettegtek attól, nehogy a csatamezőn szemtől szembe kelljen állniuk a hatalmas magyar hőssel.

Mátyás, Magyarország királya és Bajazid török szultán 1483-ban egy tíz évre szóló békeszerződést kötött, ezután Kinizsi fő feladata a magyar határ menti török portyák megakadályozása volt.

Annak ellenére, hogy a török feletti győzelmeket az egész keresztény Európa megünnepelte, komolyabb nyugati segítség nem érkezett, hogy Magyarország kellőképpen védekezhessen az Oszmán Birodalommal szemben. Hunyadi Mátyás ezt jól látta, ezért egy nagyon erős hadsereget állított fel, a középkori magyar hadsereg Mátyás uralkodása alatt érte el fejlődésének a csúcsát. A sereg magját egy zsoldoshadsereg alkotta, amely eredményesen harcolt a szomszédos országokkal szemben, sőt még különböző hódításokkal is gyarapították Magyarország területét. Ez volt a híres Fekete Sereg, de elnevezését a hiedelemmel ellentétben, csak Mátyás király halála után kapta. A név eredetére többféle elmélet is született, egyesek szerint a sereg egyik parancsnokáról kapta, még mások szerint azért, mert Mátyás temetésén a katonák fekete szalagot viseltek a vállukon. Olyan elmélet is született, hogy a név azért alakult ki, mert Mátyás katonái fekete páncélt viseltek, de volt utalás arra is, hogy nevét Mátyás címerállata, a holló fekete színe után kapta volna. Egy biztos, a magyar sereg egyik vezére akkor éppen Kinizsi Pál volt, akiben a király feltétlenül megbízott.

Mátyás király halála után

1490-ben elhunyt Hunyadi Mátyás, Kinizsi azt követően II. Ulászló trónra jutását támogatta Corvin János ellenében, ezért az új uralkodó komoly politikai befolyással jutalmazta meg. Corvin János, Mátyás király házasságon kívül született, de törvényesített fia volt, ezért apja őt szerette volna a magyar trónon látni, de ez a terv meghiúsult, köszönhetően éppen Kinizsinek, aki a Tolna megyei Csontmezőn legyőzte a dél felé vonuló Corvin János csapatait.

A valamikor híres Fekete Sereg tagjai pénzhiány végett fosztogatásba kezdtek, ezt éppen Kinizsinek kellett megakadályoznia, aki 1492 nyarán, a Száva folyó melletti ütközetben szétverte az egykor dicső sereg maradványát.

II. Ulászló király országbírónak nevezte ki Kinizsit, aki a török veszedelem megakadályozása végett többször is betört Szerbiába, 1494 nyarán pedig kemény kézzel megakadályozta azt, hogy egyes áruló tisztek a török kezére játsszák át Nándorfehérvárt (ma Belgrád). Mivel a déli területek keresztény lakossága nagyon megcsappant a török betörések következtében, ezért Kinizsi a hadjáratok alkalmával tömegesen hozott Magyarországra szerbeket, akiket itt telepített le, majd katonai szolgálatra alkalmazta őket. A nándorfehérvári eset után viszont szélütést kapott, de félig bénán, hordszéken is folytatta a török elleni harcát. Már meggyengült egészségi állapotban kezdte meg Szendrő várának ostromát is. A középkor egyik leghíresebb magyar hadvezérét, a Duna-parti város közelében érte a halál 1494. november 24-én, majd Nagyvázsonyban, a Szent-Mihály pálos kolostorban helyezték végső nyugalomra.

Felhasznált irodalom:

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1494 november 24 kinizsi pal halala/.

http://tortenelemcikkek.hu/node/103.

E. Kovács Péter. Matthias Corvinus. Officina Nova, Budapest (1990).

Vázsonyi Varga Béla: Kinizsi Pál, Veszprém, 1988.

Puky Andor: A Kinizsi család Abaúj- és Bihar-megyében. Turul, 1891.

Éri István: A nagyvázsonyi Kinizsi Vár. Veszprém, 1957.

Rácz Béla: Kinizsi Pál, Veszprém, 1940. (Katonai hagyományok gyűjteménye).

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában