Kamera előtt, mögött is helytáll az előszállási rapper, Marton Pál

– Videoklipben már többször is szerepeltél, filmben viszont most először. Hogyan ért a felkérés, és mennyire volt más a feladat?

– Bár a filmezés számomra teljesen ismeretlen terület volt eddig, a felkérést nagy örömmel és izgalommal fogadtam. Az első perctől kezdve azon törtem a fejem, hogy miképpen adhatnék hozzá a produkcióhoz, de úgy érzem, a feladatok lényegi részének működőképes kivitelezése Gallai József és Elekes Gergő rendezők érdeme, hiszen az ő instrukcióik alapján cselekedtem. Amikor a főszereplőket láttam játszani, akkor értettem meg igazán, hogy nem is olyan könnyű dolog a színészet, hiszen csodálatosan hozták arcuk legkisebb rezzenésével is azt az érzelmi hangulatot, amelyet a film megkívánt. Feladatként teljesen más élmény volt. A videoklipek általában saját dalokhoz készültek, ahol önmagam elképzeléseit, érzelmeit kellett megmutatnom. Most viszont két másik személy bőrébe kellett bújnom, ami a szerepek passzivitása ellenére sem volt a megszokott természetességgel kikövezve. Ennek ellenére sokkal jobban élveztem, mint egy klipforgatást.

– Mi volt a feladatod? Úgy tudom, hogy a kamera mögött is aktívan tevékenykedtél.

– Két kisebb, rövid időre megjelenő karaktert játszottam, amire azért volt lehetőség, mert az egyiknél egyáltalán nem látszik az arcom, a másik esetében is csak kicsit. Emellett a filmben szerepelnek légi felvételek is, amelyeket részben én készítettem el drón felhasználásával. Számos jelenetben feleltem a hang rögzítéséért, tehát úgynevezett boom operátorként is tevékenykedtem a forgatás során.

– Dolgoztál már valaha ekkora stábbal?

– Eddig nem volt szerencsém ekkora létszámú csapattal dolgozni, de a projekt komolyságára való tekintettel az a meglátásom, hogy kifejezetten jót tesz, ha több személyre vannak osztva a feladatok, így mindenki jobban tud koncentrálni a rá bízott folyamatra, ami akár a végeredmény meghatározó tényezője is lehet.

– Szeretnél még a jövőben filmekben részt venni?

– Egy ilyen forgatáson bizonyára érheti az embert kényelmetlen helyzet, amikor ki kell lépnie a komfortzónából – gondolok itt például az időjárási és környezeti tényezőkre, vagy a hosszan tartó ébrenlétre – ahogyan ez a szóban forgó Utóhatás című film esetében is történt, de ezek a dolgok egytől-egyig eltörpülnek az alkotás okozta extázisban. Nagyon élveztem a munka minden szegmensét.

– Színészi pályád startjaként is tekinthetünk az Utóhatásra?

– Mivel ez volt az első ilyen jellegű felkérésem, ezen a kérdésen nem gondolkoztam el, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem fordult meg a fejemben a lehetőség. Jelen pillanatban nem tudom felmérni, hogy alkalmas lennék-e erre a pályára, bár gyermekkoromban aktív tagja voltam az iskolai irodalmi színpadnak és örömmel alakítottam szinte bármilyen karaktert. Hasonlatnak talán szélsőséges, elvégre itt most nem Móra Ferenc: A Didergő király színpadi megjelenítéséről van szó, hanem egy kőkemény, poszt-apokaliptikus világban játszódó, komoly üzenetű filmről. Mivel azonban alkalmam volt közelebb kerülni az alkotás ezen irányzatához, és minden percét élvezettel éltem meg, nyitott vagyok, és ha úgy alakul, akkor boldogan veszek majd részt segédszínészként, színészként a jövő filmjeiben. (Forrás: feol.hu)

Két, Fejér megyei érintettsége is van az Utóhatásnak

Marton Pál, avagy művésznevén Scrap neve ismerősen csenghet olvasóinknak, hiszen portálunk felületén foglalkoztunk már az előszállási „szomorú bohóccal”, aki démonai elől a művészetekbe menekült. A zene világa és a drónozás után most a filmezés területén is kipróbálta magát, mindjárt rögtön több pozícióban is, hiszen nemcsak légi felvételeivel és hangmérnöki tudásával emelte a készülő Utóhatás című rövidfilm minőségét, hanem két kisebb szerepben színészként is helyt kellett állnia. Scrap mellett további megyei érintettsége is van a várhatóan 2020 februárjában megjelenő kisfilmnek, hiszen az előszállási rapper mellett a drónfel­vételekért a Drónpilóták Országos Egyesületének elnöke, a zichyújfalui Pál Károly felelt.