Lorántffy Zsuzsanna csodás feleség, kiváló gondolkodó volt

Az 1608-ban elhunyt erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond fia volt. A frigy létrejöttéhez természetesen politikai érdekek is fűződtek, de abban a korban mégis ritkaságszámba ment, hogy ez egy szerelmi házasság is volt. Zsuzsanna és György levelezése bizonyítja egymás iránti szerelmüket. Méltán nevezték és nevezik őket örök társaknak.

Ebből a házasságból öt gyermek született, de közülük csak kettő érte meg a felnőttkort.

Lorántffy Zsuzsanna élete a 17. század egyik legviharosabb időszakára esik. A 16. század békésnek számító utolsó harmada 1593-ban háborúba torkollott. A török birodalom megpróbálta összeroppantani a magyar királyság még megmaradt részét.

Lorántffy Zsuzsanna 1600-ban született Ónodon, református felső-magyarországi családban. Apja, Lorántffy Mihály az ottani vár kapitánya volt.

Az ónodi vár falai között teltek első évei. Hárman voltak testvérek, Erzsébet, Mária és Zsuzsanna. Mivel fiútestvérük nem született, gazdag hozomány várt a leányok leendő férjeire. Az anyjuk révén a Dobó-rokonság örökösei is voltak, így került a család birtokába Sárospatak vára is. Oda költözött a Lorántffy család 1608-ban. A következő évben meghalt az édesanyjuk. A kor szokása szerint apjuk, a gyászév letelte után ismét megnősült, 1610-ben feleségül vette Felső-Magyarország egy másik gazdag családjának sarját, Andrássy Katát. Az új házasság azonban mindössze négy évig tartott, 1614. november 26-án meghalt Lorántffy Mihály is. Apja halálát követően Lorántffy Zsuzsanna lett a Dobó- és a Zeleméri-birtokok egyetlen örököse.

A Lorántffy és a Rákóczi vagyon egyesülését is jelentette ez a házasság 1616-ban, ezzel I. Rákóczi György Felső-Magyarország egyik leghatalmasabb ura lett. A fiatal házasok számára viszonylagos csendességet csak az első esztendők jelentettek. Nemsokára kitört a Habsburgok ellen a cseh felkelés, és Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a kínálkozó alkalmat nem akarta elszalasztani, támadást indított Bécs ellen. Szövetségeséül megnyerte magának Rákóczi Györgyöt is, aki vitézül harcolt a fejedelem oldalán.

Rákóczit 1630-ban erdélyi fejedelemmé választották. A család Erdélybe, Gyulafehérvárra költözött, de a fejedelemasszony jobbára a pataki várban időzött. Férje távolléte alatt kiválóan irányította és gyarapította a zempléni birtokot, ahol jelentős építkezés indult. Kedvét lelte különféle virágok, különleges gyógynövények termesztésében, az ezekből készített gyógyszerekkel ellátta a környéken élőket is. A legenda szerint a tokaji aszú is az ő gazdálkodása idején született, ugyanis birtokán a szőlőt a Habsburg-ellenes harcok miatt csak novemberben szüretelték le, ezért lett édesebb, tüzesebb a már összeaszalódott szőlőszemekből sajtolt nedű. Szívesen kézimunkázott is, s a gazdasszonyi mesterségre okította a főrangú családok udvarában nevelődő leányait. A szép hímzésekkel az egyházakat gyarapította. Az egyik általa hímzett úrasztali térítőt ma a sárospataki református múzeum őrzi. Az egyházat ajándékaival férje is elhalmozta. Fáradhatatlanul járta az uradalmakat, szigorúan irányította a gazdatiszteket, szerbe-számba vette a jövedelmeket.

Lorántffy Zsuzsanna több mint három évtizedes boldog házaséletének vetett véget I. Rákóczi György halála, 1648-ban.

Lorántffy Zsuzsanna nemcsak férjének támasza, hanem nagyszerű anya és mélyen vallásos asszony is volt. A gyermeknevelés mellett fontosnak tartotta a helyi református iskola és gyülekezet anyagi és szellemi támogatását, az ott élők számára kórházat is építtetett. 1648-ban, férje halála után végleg Sárospatakon telepedett le fiával, Rákóczi Zsigmonddal, ettől kezdve indult igazi fejlődésnek a város és a református kollégium.

Az özvegy fejedelemasszony fontos feladatnak tekintette az ifjúság, a szegény, de tehetséges fiatalok képzését és a reformáció tanainak terjesztését. 1651-ben nyomdát is alapított elsősorban a tankönyvek, a tanárok tudományos munkáinak kinyomtatására, ezekkel és az iskolának adományozott családi könyvgyűjteményével, a később híressé vált könyvtár alapjait rakta le. A megreformált iskolába új tanárokat hívott meg, többek között a híres cseh-morva pedagógus-írót, Comeniust, aki itt írta Schola Ludus (Az iskola mint játékszín) és az Orbis sensualium Pictus (A látható világ képekben) című műveit. Érdekes, hogy 1657-ben Fogarason egy román tannyelvű iskolát is létrehozott. Zsuzsanna gondosan nevelte, iskoláztatta saját gyermekeit is. Kedvenc olvasmánya a Biblia volt, amelyet nemcsak olvasott, hanem tanulmányozott is. Kevésbé ismert tény, hogy valószínűleg teológiai tanulmányokat is készített. Egy ilyenről tájékoztat Vanoviczi János pálos szerzetes Rómából 1658. június 21-én a fejedelemasszonyhoz Sárospatakra írt levele is. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy Lorántffy Zsuzsanna volt az első magyar nő, akinek nyomtatott könyve jelent meg.

A reformáció egyszerű népi változatát támogatta és ez végett még férjével és később, ha kellett fiával is szembe szállt. Bátran kiállt papjai és tudós professzorai mellett is, mint például Apáczai Csere János mellett is.

Élete utolsó évtizedében az iskola és a református egyház gyámolítása jelentette az özvegy fejedelemasszony számára a legnagyobb örömet.

Lorántffy Zsuzsanna 1660. április 18-án este 10 órakor, hunyt el, néhány héttel fia György halála előtt, aki elesett a szászfenési csatában. Menye, Báthori Zsófia a sárospataki templomba temettette el, mert a háborús időkben nem helyezhették férje mellé Gyulafehérvárra, pedig Lorántffy Zsuzsanna végakaratában ezt kikötötte. Amikor császári kézre került Sárospatak vára, koporsóját fiáéval együtt állítólag feldúlták és kirabolták.

Lorántffy Zsuzsanna a magyar történelem egyik kiemelkedő nőalakja volt. Hatalmas társadalmi szerepe mellett, emberileg is példát mutatott az utókornak. Dédunokája az a II. Rákóczi Ferenc volt, aki 1703-ban elindította a magyar nemzeti szabadságharcot, amelyben a teljes állami függetlenséget kívánta visszaszerezni a Habsburg uralkodóháztól.

Felhasznált irodalom:

https://montazsmagazin.hu

https://rakoczimuzeum.hu

https://honismeret.hu

https://mult-kor.hu

https://hu.wikipedia.org

Dr. Csorba Csaba: Lorántffy Zsuzsanna és Ónod

Az első magyar nő, akinek nyomtatott könyve jelent meg