Folytatódik a vendéglátás helyi történelmének feldolgozása

A Kiskohász étteremi díszbemutatóra meghívtuk a sorozatban bemutatkozó éttermek vezetőit és a szakma képviselőit. Sokan eljöttek olyanok is, akiket érdekel a téma, hiszen vendégként jó párszor megfordultak már a város legendás vendéglátóhelyein – meséli Szabó Gyula, akinek minden oka megvan az elégedettségre a hírlapos sorozat fogadtatását illetően. – A riportkötet a város életéből olyan történeti folyamatot örökített meg, amely országosan is egyedülállónak számított. Az ezerkilencszázötvenes években az épülő városhoz a vendéglátás olyan hírességei kerültek, mint Gundel Ferenc, vagy a Rákóczi úti híres cukrász, Hauer Rezső. Itt dolgozott Német Nándor, a debreceni Angol Királynő Szálloda tulajdonosa is. Annak idején nagyon sok jeles személy volt itt, mondanom sem kell, hogy velük együtt, nem önszántunkból érkeztünk. Ezek a kiválóságok nyomot hagytak az újvárosi vendéglátás színvonalán, és az itt maradt emberek magas szintre jutottak a szakmában.

– A Kiskohász vendéglőben február 26-án megtartott dísz­bemutatóról a Dunaújvárosi Hírlap főszerkesztője az újságban úgy fogalmazott, hogy még a csilláron is lógtak, annyian voltak.

– Horváth Attiláéknál rendezett könyvbemutató híre eljutott a város határain túlra, több hazai városba, de még Németországba is. A szolnoki kereskedelmi és vendéglátó-ipari főiskola tanára, Sornyák Béla, aki dunaújvárosi származású, is jelentkezett, és ígérte, hogy hamarosan találkozunk. Róla érdemes tudni, hogy a Napsugár cukrászda egykori vezetőjének, Sornyáknénak a fia. Béla a fiammal tartja a kapcsolatot, s jeleztem feléje, hogy szeretnénk, ha ő is megszólalna sorozatunkban. Külön érdekességnek számít, hogy a kötet címlapján, a Béke étterem 1953-as személyzetét megörökítő fotón az édesapja, idős Sonyák Béla is látható. Az ünnepségen elmondtam, hogy hiánypótló kötet született, köszönhetően a rovat elindítójának, Várkonyi Zsoltnak és természetesen azoknak az éttermeknek, amelyek városunkkal együtt „nőttek fel”, és amelyek vezetői nagyszerű partnerei voltak a múltidézésnek.

– Volt, akinek az tűnt fel, hogy a bemutatón együtt ünnepelt a konkurencia.

– Az üzletek vezetői, tulajdonosai együtt örvendtek a közös kiadványnak. Az eseményen jelen volt a mai dunaújvárosi vendéglátás elitje, amely több generációt képvisel, a fiatalabbaktól az idősebbekig egyaránt. A könyvet a megjelentek figyelmébe Miskolczi Miklós ajánlotta, akinek korábban már jelent meg egy kötete a dunaújvárosi vendéglátás történetéről, „Babgulyás, ezüstkanállal” címmel. Hozzászólásával emelte a rendezvény rangját Várkonyi Zsolt főszerkesztő, valamint az Intercisa Múzeum igazgatója, Farkas Lajos is.

– Volt még egy könyvbemutató, még pedig a sorozat kiindulási helyén, a Corso étteremben. A pódiumbeszélgetéssel egybekötött könyvbemutatóra megjelentek többsége nem vendéglátós volt, olyanok, akiket érdekes ez a téma.

– A jelenlévők úgy értékelték, hogy városunk történetének egy nagyon fontos területe a vendéglátás. A pódiumbeszélgetés történetei támpontokat adtak a sorozat folytatásához: a helyi vendéglátás hiányzó láncszemei újabb témául szolgálnak. Nagyon sokan ismételten felvetették a Corsóban, hogy még mi hiányzik. Még miről kellene írni. Elhangzott a Havanna klub neve, ami a Skála áruház aljában működött. Első nemzeti étterem volt Dunaújvárosban, kubai ételkülönlegességekkel. A pódiumbeszélgetésre meghívott Erős István vezette ezt az üzletet, aki az utóbbi időkben már nemcsak mesterszakácsként, hanem vezetőként is dolgozott. András Sándort azért is kiemelném, mert több üzletnek, közöttük a Hangulatnak is vezetője volt. A hírlapos sorozat indulásakor a felkérés arra vonatkozott, hogy a város nagy múltú vendéglátóhelyeit keressük fel. A következő időszakban a város vendéglátásának kiemelkedő egyéniségeivel vesszük fel a kapcsolatot, és reméljük, hogy a fiókok mélyéről előkerülnek eddig nem látott fényképek, egyéb dokumentumok, illetve a különböző emléktárgyakkal teljesebb képet adhatunk a múltról. Témaként felmerült a munkahelyi étkeztetés is. Nemrég meghalt Krizer László, pedig úgy szeretett volna erről mesélni. Ő volt a 3-as konyha, később Otthon étterem vezetője. Többször is elhangzott beszélgetés közben egy-egy vendéglátó-ipari egység neve. A teljesség igénye nélkül közülük néhány: a Kocka étterem. A vidámpark Panoráma étterme. A Sztári Ribár. A Szúnyog étterem. A Hangulat presszó. A pentelei üzletek, a Dulás. Az Arany Csillag fapadosa. A Castellum étterem. A Hóvirág volt az első cukrászda, Szalai György, híres cukrász vezette. A felesége Budapesten él. Az Olasz Fagylaltozó, amit a fiam vezetett. Talán többeket érdekel egy további különlegesség, a pálhalmai vendéglő és a börtönellátás.

– Hol és mikor lesz a következő bemutatkozás?

– Dunaújváros Városalapítói Egyesületéhez március 26-án 16 órára megyünk, a szokásos találkozóhelyükre, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnázium és Szakközépiskolába.

Megszólalnak az üzletvezetők

A Dunaújvárosi Hírlap cikksorozata alapján a Rolling Nyomda gondozásában jelent meg a Gasztroséta Dunaújvárosban című kiadvány. A riportkötet segítségével, Szabó Gyula közreműködésével, betérhetünk azokra a helyekre, ahol a vasmű és a város építésének kezdeteitől vendéglátás folyik. Séta közben szóba kerülnek azok a helyek is, amelyek már csak az emlékezetben élnek. A sorozatban megszólal András Sándor, Komáromi László, Grábics Gábor, Kovács János, Darnai Tamás, Tóth Lászlóné, Bokros Tamásné, Horváth Attila, Azariné Juhász Irén, Laczkó Bernadett, valamint Erős István. Az étteremtörténeti kiadvány több dunaújvárosi étteremben megvásárolható.