A néma forradalom

Tanáraim úgy gondolták, a műsorra készülés egyik legfontosabb eleme, és az emlékezésen túlmutatóan egyúttal a célja is: a közösségteremtés.

Viszont legalább ennyire fontos a történelmi hitelesség. A Néma forradalom című filmben – amelyet láthattunk – nemcsak hogy közel áll a középiskolás korosztályhoz a szereplők életkora, de mondanivalója túl is mutat a konkrét történelmi eseményen.

1956 egy fontos dátum számunkra, számomra az egyik legszebb példa arra, hogy az ember képes fellépni az elnyomás ellen, még ha a történet vége szomorú tragédia is. Többen is feldolgozták már ezt az eseményt különböző formában, ám valahogy sosem említik meg, hogy hogyan reagált a világ ránk, a magyar eseményekre.

A Néma forradalom egy német rendező és író, Lars Kraume tollából született meg, amelyet 2018. március 1-jén mutattak meg a nagyvilágnak. A film az oroszok megszállta Németországban játszódik, ahol egy osztály két perc néma tiszteletadást tart a magyar forradalmárok emlékezetére, mindezt történelemórán.

A film azt mutatja meg, hogy a diktatúra miként csap le azokra, akiknek gondolkozása nem egyezik a párt vagy kormány nézeteivel.

Hőseinknek ebben a helyzetben kell összetartaniuk, miközben már az egész életükre kiható tétje van a dolognak, az, hogy leérettségizhessenek...

A film szórakoztató, elgondolkodtató és szép. Szép, mert igaz. A színészek remekül alakítják a karaktereiket, teljesen hitelesen adják elő a féltő, szigorú apát, a megtört, szerető anyát, vagy a fiút, aki végül azonosul áruló apjával.

Amikor megtudtam, hogy megnézzük a filmet, nagyon féltem az élménytől. De mikor elkezdődött a vetítés, és meghallottam a kellemesen természetesnek tűnő párbeszédeket, nagy kő esett le a szívemről. Időnként a Holt költők társasága című mű jutott eszembe akaratlanul is, de ez nem rontotta az összképet, sőt kifejezetten tetszett a dolog. A történet nem laposodott el, mindig kaptunk egy új információt, fordulatot vagy érzést. A végén összeállt, egy teljes történetté. Nem szégyellem, hogy számtalanszor elérzékenyültem.

Mindenkinek csak ajánlani tudom a filmet, igényes, jól elkészített mű, könnyen emészthető történettel, de mégis elgondolkodtat. Észre se fogjátok venni, és ott fogtok ülni sírva, döbbenten és új szemszögből látva az életeteket. Érdemes nem egyedül menni, hogy legyen kivel megbeszélni utána az érzéseiteket, észrevételeiteket.

Badar Lili 12. d

Rudas szakközépiskola