Újra a régi pompájában a földvári Hősök szobra

Az önkormányzat a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány által kiírt pályázaton indult, s a fenti összeget az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával nyerte el. A támogatási szerződést 2018 májusában írták alá. A res­taurálással Oláh Szilveszter szobrász-restaurátor művészt bízták meg.

A hét és fél méter magas emlékművet Orbán Antal szobrászművész készítette 1927-ben. A Münchenben, Párizsban, Brüsszelben tanult alkotó Zala Györgynél dolgozott, 1924-től pedig az Országos Iparművészeti Iskola kerámia-szakosztályának vezető tanára lett.

A korabeli dokumentumok szerint Dunaföldvár képviselő-testülete 1925-ben határozta el, hogy a község halottainak emlékművet állíttat a Duna-parton. 1926. január 25-én bízták meg Orbán Antal szobrászművészt azzal a feltétellel, hogy 114 millió koronát a megrendeléskor s ugyanannyit a szobor felállítása és átvétele után fizetnek. A Hősök szobra 1927-ben el is készült. Az avatást június 19-én Horthy Miklós kormányzó jelenlétében tartották meg.

Az emlékmű anyaga bronz, kő és márvány. A szoborcsoport háromméteres alakjai három és fél méteres kalászi kőtalapzaton állnak, ehhez kapcsolódik az egyméteres betonalapozás.

A restaurálást végző szobrászművész értékelése szerint ez a kor felfogását tükröző, de izgalmas beállítású alkotás Magyarország legnagyobb első világháborús emlékművei közé tartozik. A háromalakos bronzszobor kompozícióját – Orbán Antalra jellemző módon – dinamizmus jellemzi, figuráival egyszerre érzékelteti a hősiességet, de a tragédiát is. A középpontban egy katonaalakot láthatunk, akit lövés ért, s mögötte kétoldalt törnek előre szuronyt szegezve bajtársai. A figurák egy ferde sziklán állnak, amely a Kárpátokat jelképezi. Ezt a ferdeséget a szobrásznak ellensúlyoznia kellett – kapjuk a szakmai vezetést a restaurátortól. Felállításkor a térbe is jól behelyezték a szobrot, hiszen a strand építése előtt nyitott tér volt, így a monumentális alakokat megfelelő távolságból jól lehetett látni. Igazán a térben él az alkotás – mondja a szobrász-restaurátor. A bronzalakokat Orbán Antal több darabból a pesterzsébeti öntőműhelyben készítette, s valószínűleg a helyszínen szerelte össze. A figurális szoborcsoport egy négyzetes és párkányos mészkő alapzaton áll. Körben szöveg, amelyet eddig nem is lehetett látni. Az egykori márványtáblákat, amelyeken a település hősi halottainak nevét olvashatjuk, egy korábbi felújításkor fekete gránitra cserélték. Talán ekkor került le az irredentának minősített eredeti Rátkay László-versszöveg is: „Legyen áldott a könny, / Amely hullik értünk! / Az Ima, amelyet holtan is megérzünk! / Jó a csillagok közt, egy seb mégis fáj ott! / Óh, vívjátok vissza Nagy Magyarországot!” (A versrészletet néhai Szabó József hagyatékaként Tóth István bocsátotta a rendelkezésünkre.)

A szobrász-restaurátor művész, aki Pátzay Pál tanítványa volt, s 1978-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, s akinek szobrai Budapesten és hazánk több településén, de Erdélyben és a Felvidéken is láthatók, fontosnak tartja a kulturális folyamatosságot, a régmúlt alkotásainak a megőrzését. Az április végén kezdett restaurálás során a több mint kilencven év alatt rárakódott patinától, elszíneződéstől tisztította meg a szobrot. Aprólékos munkával, vegyszer és műanyag kefe segítségével, hogy a felület ne sérüljön, s visszakapja eredeti fényét. Kijavította a hibákat is. Kiderült, hogy – bizonyára 1944-45-ben – több lövés érhette az emlékművet. Az alapzat egyik köve is kimozdult. A felújítás után maga az alkotás jobban kivehető, és előkerült Orbán Antal kézjegye, valamint a körbefutó szöveg is könnyebben olvasható: „Hogy kísérted bízva, / Hogy visszajön, vissza, vissza! / Már hiába hívod, várod, / Tedd ez emlékre virágod!”

A restaurálást követő tereprendezés és virágosítás után a felújított park éke lesz ez az emlékmű, s méltó helyszíne a megemlékezéseknek.