Trubadúrvarázs Dunaföldváron

Az írót, akit két hete a Magyar Kultúra Lovagja címmel ismertek el, korábban ifjúsági történelmi kalandregényeiről, főként a Nagy Lajos, Zsigmond király világába kalauzoló történeteiről ismerhették az olvasók. Az egyik könyvéhez kapcsolódó filmpályázatot éppen a dunaföldvári Magyar László Gimnázium akkori nyolcadikosai nyerték meg. Innen a szerző kapcsolata a várossal.

Ez alkalommal Gáspár Ferenc legfrissebb művét hozta el.

A könyv címe elénk idézi a kétarcú római istent és a magyar irodalom első kiemelkedő költőjét, Janus Pannoniust is. Valójában a történet reális és irreális síkjai hol párhuzamosan, hol egymást keresztezve – néha az olvasót jól próbára téve – Mátyás király idejében és csaknem háromszáz évvel korábban, Imre király uralkodása alatt játszódnak. Janus álmodja az Imre király udvarában élő Ádámot, aztán meg fordítva. Vagy ki tudja? Történelem és fikció, életrajz és mítosz, álmok és vízió – sok minden adódik össze ebben a könyvben. Ráadásul erős irodalmisággal átszőve, hiszen Janus Pannonius verssorai szervesen beépülnek a szövegbe.

De mivel a regényhős Janus Galeotto Marzio ösztönzésére és a szerelem hatására magyarul is megpróbál írni, új verseket is megismerhet az olvasó – az „ál-Janus”, azaz Diószegi Szabó Pál alkotásait. A szerző a regénnyel, a jelen – múlt – jövő keverésével azt is érzékelteti, hogy az embert érintő témák – a történelmi-politikai problémák, a szerelem vágya, a betegségtől és a haláltól való félelem – időtlenek. „Föld és ég mindig volt és lesz örökkön örökké. Vizek árasztják el a mezőket, és nyári aszály gyötri az élőt. Az élőt, aki egy a holttal, a holtat, ki élt, s élni fog egykor.” Ezért kerülnek vendégszövegként idézetek a regénybe Szophoklésztől, Vergiliustól kezdve Dantén és Shakespeare-en át egészen Szabó Lőrincig és Jeszenyijig. A történelemkönyv lapjairól ismert személyek pedig erőteljes hús-vér emberek. A regény párbeszédei érdekesek, stílusa élvezetes.

Az est során a beszélgetőtársként közreműködő Lukácsi Pálné jól kifaggatta a regényírót az alkotási folyamatról, a módszerekről, a személyes érintettségről és az író elkövetkező terveiről.

A fantázia varázsa megfogta a hallgatókat, a beszélgetés felkeltette az érdeklődést, hogy a regénnyel utazást tegyenek a múltba, s élvezzék – ahogy a regény alcíme is szól – a Trubadúrvarázst.