A sertéspestis állategészségügyi, nem élelmiszer-biztonsági probléma

Miután újabb fertőzött vaddisznót találtak Heves megyében, s így április 21-e óta már összesen öt tetemnél mutattak ki afrikai sertéspestist (ASP), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közleményében ágazati összefogást szorgalmaz annak érdekében, hogy az ASP ne jelenjen meg a házisertés-állományokban, illetve minél kisebb kár érje az ágazatot a vírus esetleges terjedése esetén.

A NAK állattenyésztési és beszállítóipari osztály sertés­ágazati alosztályának ülésén a meghatározó hazai sertéstenyésztők részvételével tekintették át a kialakult helyzetet. Kiemelték, a kórokozó hazai felbukkanása állategészségügyi és nem élelmiszer-biztonsági probléma. Az emberre egyébként is veszélytelen vírust csak vaddisznókban mutatták ki, a házi sertésekben nem jelent meg.

A legfontosabb feladat az, hogy ez a jövőben is így maradjon, ezért lényeges, hogy a sertéstartók – a saját érdekükben – maradéktalanul betartsák az állategészségügyi és járványvédelmi előírásokat.

Bognár Lajos, a Nébih országos főállatorvosa az M1 tévécsatorna műsorában is azt hangsúlyozta, hogy jelenleg az állatállományok védelme a legfontosabb, mivel a vírusra nincs védőoltás, sem gyógy­kezelés.

A Nébih minden kilőtt vaddisznót megvizsgál. Az adott területen nyilvántartásba veszik és szigorúan ellenőrzik a házi sertéseket, az eddigiekben nem találtak a betegségre utaló tüneteket. Az egyik legnagyobb kockázat az lehet, ha – felelőtlen emberi magatartással – a fertőzött területről élelmiszer-hulladék kerül a házi sertések közelébe. Az ASP egy nagyon ellenálló vírus, váladékokban és élelmiszer-hulladékokban hónapokig fertőzőképes lehet.

A Nébih megkeresésünkre megerősítette, hogy a vásárlóknak lakóhelyüktől függetlenül nincs okuk az aggodalomra, a húsok és húskészítmények továbbra is biztonsággal fogyaszthatók. A Veszprém megyei állattartóknak sem kell jelenleg aggódniuk, amennyiben betartják az alapvető járványvédelmi, higiéniai szabályokat.

A fertőzés ötven kilométert terjedhet évente

Mint megtudtuk, a vaddisznó családi közösségekben, kondában él, 3-5 kilométeres körzetű territóriumán, amelyet egy idősebb koca vezet. Ragaszkodik élőhelyéhez, ezt jellemzően csak külső hatásra hagyja el. A kanok magányosan élnek, csak a szaporodási időszak kezdetekor keresik fel a kondát. Ilyenkor 8-10 konda territóriumát is bejárhatják. Mivel nem zárható ki a lehetőség, hogy egy vaddisznó messzebb vándoroljon természetes élőhelyétől, ezért az elrendelt intézkedések, köztük a vadászat tiltása, korlátozása is arra irányul, hogy a fertőzött területen élő vaddisznók elvándorlása a lehető legkisebb mértékű legyen.

Az elmúlt évek nemzetközi tapasztalatai szerint a vadállományban az ASP-fertőzés 50 kilométert terjedt évente keletről észak felé. A betegség akár tárgyakkal vagy fertőzött húskészítményekkel is messzire elhurcolható, ezért is szigorúan tilos moslékkal sertéseket takarmányozni. Szintén emiatt tilos az úgynevezett harmadik országokból (például Ukrajnából is) húst és húskészítményt behozni, még magáncélú fogyasztásra is.

Nem teljes a garancia

Az állategészségügyi hatóság szorosan együttműködik a határállomásokon dolgozó szakemberekkel, szervezetekkel. A poggyászok ellenőrzése folyamatos, de ez nem nyújt teljes garanciát. Az utazók felelősségteljes magatartása elengedhetetlen az ASP megelőzésében. Az elmúlt hónapokban gyakran kellett élelmiszert elkobozni a határállomásokon, és a járványügyi nyomozás jelenlegi információi szerint a Heves megyei vaddisznó-megbetegedéseket is ilyen, illegálisan behozott, felelőtlenül eldobott élelmiszer okozhatta – tájékoztatott a Nébih.

Előírások

A vírus miatt Ausztrália, Dél-Afrika, Dél-Korea, Fehéroroszország, Japán, Kína, Oroszország, Szerbia, Szinga­púr, Tajvan és Ukrajna Magyarország egész területéről, Kanada és Macedónia pedig Heves megyéből tiltotta meg a magyar sertéshús bevitelét.

A NAK a kiskereskedelmi láncokkal is asztalhoz ült, a megbeszélésen valamennyi áruházlánc képviseltette magát, és tájékoztatást kapott az ASP megjelenése miatt kialakult helyzetről. Elhangzott, hogy a kiskereskedelemnek is fontos szerepe lehet az esetleges piaci zavarok kezelésében, és nagy a felelősségük abban, hogy milyen mértékű nehézségekre kell számítaniuk a sertéstenyésztőknek és a -feldolgozóknak. A Nébih honlapján további részletes információk találhatók a betegségről, az elrendelt előírásokról, korlátozásokról, valamint az érintett területekről.