Kiskert: most jön a neheze!

Az almafák virágainak akár felét is elvihették az elmúlt napok fagyos éjszakái, ám ha később jó feltételek lesznek, a többi virág még tud jó termést produkálni, és a hajnali hidegek nem okoztak komolyabb kárt a meggy esetében sem. Más a helyzet, ha a kajszibarackot és az egyes szilvafajtákat tekintjük, ahol idén máris jelentős kiesést lehet borítékolni. 

A kora márciusi nagy meleg és jó idő miatt megjelentek a gyümölcsfákon a rügyek, ám országszerte jelentős különbségek vannak a vegetációs állapotban. Az elmúlt hetek fagyos éjszakái a kezdeti márciusi gyors növekedést és megindult vegetációs időszakot lelassították, és különösen az ország északkeleti részén a rügyek a zöld, bimbós állapotban szenvednek a hűvös éjszakák miatt.

A jelenlegi helyzetben a gazdák biostimulátorokkal, bór tartalmú lombtrágyákkal és különböző egyéb megoldásokkal próbálkoznak védekezni. A fagy a jelenlegi állapotban mínusz 1-2 fokig különösebb problémákat nem okoz az alma és a meggy esetében sem, legfeljebb a már említett virágritkulás alakulhat ki, amelyből később jó feltételek esetén még lehet átlagos termés. Más a helyzet a kajszibarack esetében, amely az elmúlt hónap enyhe, tavaszias időjárása miatt már teljes virágzásban van, és ekkor a legérzékenyebb. Ebben az esetben már a mínusz 1-2 két fok is óriási károkat tud okozni. 

(A kajszi termelésbiztonsága egyre romlik a klímaváltozás miatt Magyarországon.)

A szilva bizonyos fajtái szintén teljes virágzásban vannak már, itt tehát hasonló a helyzet, mint a kajszinál, a meggynél az érdi bőtermő is kezdi nyitogatni a virágait, a többi esetében az érzékeny stádiumok még most jönnek, az elkövetkező hetek még sok kockázatot hordoznak, hiszen az április teljes mértékben előttünk van, bármikor adódhat komolyabb fagy, ami károsítja a gyümölcsfákat.

 Az egy és négy év közötti fiatal fák sokkal érzékenyebbek a fagyra, ami akár teljesen el is pusztíthatja őket. A védelem érdekében tekerjük körbe a fák törzseit takarókkal, törülközőkkel, kartonokkal vagy rongyokkal. Kezdjük a tekerést a törzs aljától, figyeljünk arra, hogy a rétegek fedjék egymást. Mindezt addig ismételjük, amíg el nem érünk a legalacsonyabb ágakig. A körbetekert anyagot rögzíthetjük zsineggel vagy lényegében bármivel, ami állja az időjárás körülményeit. Ha a hőmérséklet hosszabb ideig fagypont körül alakul, akkor egy műanyag fóliát is körbetekerhetünk az anyagokon.

A gyümölcsfák öntözése azért jó megoldás a kora tavaszi fagyvédelem során, mert így a fagyérzékeny fázisukat a tavaszi fagyok utáni időszakra tolhatjuk el. 

A jég szigetel, és megvédi az erősebb fagytól a növényeket. A módszer azon a tényen alapszik, hogy a zöld növényi részek fagypontja a belül található oldott anyagok és sók hatására -1 és -3°C között van. A víz fagyáspontja 0°C, kristályosodása során pedig jelentős hő szabadul fel, amely képes a fagyáspont fölött tartani a növény hőmérsékletét. A hőfelszabaduláson túl a jég rossz hővezető, így ez is lassítja a légkör hűtő hatásának érvényesülését.

Bevált módszer még a paraffingyertyák égetése, amely során fém kannákban több száz gyertyát helyeznek ki a fák, ültetvények tövébe, hogy megakadályozzák a talaj közelében az erős fagy létrejöttét. Ez az eljárás sok munkaerőt igényel, ám szélcsendes időben akár öt fokkal is melegebben tarthatja a gyümölcsöst. Házilag és gyertya nélkül ezt nedves avar égetésével is elérhetjük, de ezt a legtöbb helyen tiltják a kiskertekben. Ha a fagyzug kisebb területű, akkor esetleg néhány nagyobb ventilátor is segíthet, amelyek megkeverik a levegő hidegebb és melegebb rétegeit.

Forrás: agrarszektor.hu