Meggyújtották a harmadik gyertyát is a kisapostagi adventi koszorún

A polgármester ismerősként köszönti a jelenlévőket, személy szerint tudja mindenki búját, baját, örömét. Itt még tényleg úgy van, mint a régi falusi gyermekkorom világában, hogy találkozáskor köszönnek egymásnak az emberek, mindig van a másik felé egy őszinte érdeklődő kérdésük, egy-egy kedves szó, amivel éreztetik, fontos vagy nekem. Ezt láttam, mikor még csak gyülekeztek az ünneplők.

A kihirdetett 16 órás időpontra megérkezett mindenki. Kérésemre összeálltak egy kép erejéig, majd elkezdődött a hivatalos ünnep. Szatmári Attiláné Piroska, a Schalbert Alapítvány vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd az ünnepi gyertyákat a polgármester, Nagy Attila és lánya, Nagy Enikő gyújtották meg, a harmadik lángot pedig a település evangélikus lelkésze, Stermeczki András keltette életre.

Nagy Attila elmondta, hogy nem beszéddel készült, csak a gondolatait osztja meg a jelenlévőkkel. Elmondta, jó érzés azt látni, hogy ilyen sokan eljöttek az adventi gyertyagyújtásra és jó azt tudni, hogy Kisapostagon törődnek az emberek egymással. Ilyenkor már az ünnepre készülünk, de nem mindenki tud majd ott lenni a családi asztalnál. Átérezve helyzetüket megemlékezett azokról, akik szolgálatban töltik az ünnepet. Elmondta, sokáig náluk a családban nem mindig akkor volt ünnep, amikor a naptár szerint ideje volt. Mentősként gyakran töltötte a karácsonyt ügyeletben (másokon segítve – szerkesztői megjegyzés). Az elmúlt 20 évben még nem fordult elő, hogy teljes karácsonykor, azaz 24-én, 25 és 26-án a család minden tagja együtt lett volna. Ez idei lesz az első. Reményét fejezte ki, hogy mindenki számára boldog lesz az ünnep! A polgármester elmondta, nagy jelentősége van annak, ha törődünk egymással és figyelünk egymásra. Mert ez teszi a közösséget igazán értékessé. Köszönetét fejezte ki a falu civil szervezeteinek és a közösségért tenni akaró embereknek azt a munkát, amellyel a település jobbá, szebbé tételéért fáradoznak. Végül mindenkit invitált a december 21-i Falukarácsonyra, amely 17 órakor kezdődik az önkormányzati épület földszinti előadótermében.

Az ünnepi gondolatokat folytatva Stermeczki András a harmadik láng jelentőségéről beszélt, amely az örömöt szimbolizálja. Emlékeztetett arra, hogy a Jézus születésekor a pásztoroknak egy angyal jelent meg az öröm üzenetét hirdetve: megszületett a megváltó. Karácsonykor erre az eseményre emlékezünk, most pedig a harmadik gyertya meggyújtásával felkészítjük a lelkünket az öröm befogadására. Gyermekként a karácsony egy igazi csoda, amit örömmel élnek meg. Ezt a gyermeki lelkületet kell megtanulnunk újra és felnőttként is emlékezzünk az örömteli eseményre. Nem maradunk egyedül, a Messiás velünk él. Végül a lelkész felkérte az ünneplőket, hogy az Úr imádságát mondják el közösen.

A szenteste előtti utolsó vasárnap különleges alkalom volt, melyet a Dalkör énekei tettek emlékezetessé. Utolsó énekük a „Kiskarácsony, nagykarácsony” kezdetű kedves kis dal volt, melyet a megjelentekkel együtt éneketek. Ezután a dalkör tagjai karácsonyi finomságokkal és teával, groggal kínálták az ünneplőket. A közösség ezt követően baráti beszélgetésbe kezdett egymással és egészen addig maradtak, míg teljesen be nem sötétedett.

Az utolsó gyertyagyújtásra 22-én, pénteken kerül sor 16 órai kezdettel ugyanitt, a Schalbert Alapítvány házánál, majd a polgármester által említett falukarácsony zárja a közösségi karácsonyi ünnepsorozatot, hogy aztán pár nap múlva a családok élvezhessék egymás jelenlétét az ünnepi asztal mellett.