Természetvédelmi konferencia, központban a madarakkal (képgalériával)

A tavalyi esztendőben Rácalmás is egyike volt annak a 10 magyarországi településnek, amely elnyerte a „Madárbarát település címet”, s ezzel egymillió forint értékű projektet valósíthatott meg. A pályázaton nyert összegből a Millenniumi parkban tanösvény létesült madárodúkkal, madárházakkal, ismeretterjesztő táblákkal, ami tavasszal vadvirágos méhlegelővel is bővül majd. Ennek okán merült fel, hogy a település lássa vendégül a konferenciát, amelyre meghívást kapott az ország minden településének vezetése. A természetvédelmi szakemberekkel együtt így közel száz főre duzzadt a konferencia résztvevőinek száma.

Az érdeklődőket dr. Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) igazgatója köszöntötte, makd a házigazda jogán Schrick István, Rácalmás polgármestere szólt a megjelentekhez. Elmondta, hogy annak köszönhetően jött létre a kapcsolat az MME és a kisváros között, hogy egy rácalmási madárbarát, Takó Miléna felhívta a figyelmüket a pályázatra, amin elindultak, és a boldog nyertesek közt tudhatják magukat. Kiemelte, hogy számukra azért fontos, hogy részt vegyenek ebben a kezdeményezésben, mert maguk is felfedezték, milyen csodálatos érték a hely, ahol élnek, és ezeket az értékeket meg is szeretnék óvni. Ezért hozták létre annak idején, 1994-ben a Rácalmási Városvédő és Szépítő Egyesületet. Siekrült elérniük, hogy országosan védett lett a 380 hektáros Rácalmási Nagysziget, amit nem csak a helyiek látogatnak előaszeretettel, de Dunaújvárosból és a környező településekről is. Egy pályázatnak köszönhetően felújították a Jankovich-kúriát, és egy ökoturisztikai központot hoztak létre a tanösvény, a madárvárta mellett. Igyekeznek harmóniában élni a természettel. Frenyó Gábor, az MME alelnöke elmondta, hogy 34 település indult az „Év madárbarát települése” versengésen, amelyet Budapest II. kerülete nyert meg. A Madárbarát települések mintaprojektje kapcsán öt településkategóriában hirdettek versenyt, amin 54 település indult el, akik közül 10 település részesült az 1 millió forintos összértékű madárbarát eszközökben. Ebből a tízből hatan ezen a rendezvényen is részt vettek. A nyertes Óbuda alpolgármestere, Burján Ferenc a konferencián mutatta be saját, nyertes projektjüket, és itt vehette át az elismerést is.

Vásony Petra, az MME munkatársa azt a négy elemet tartalmazó „Közösen a természetért” LIFE elnevezésű projektet mutatta be, amelyben igyekeztek a lakosságot bevonni a környezetvédelembe. Ismertette a Turdus elnevezésű telefonos adatgyűjtő applikációt is, amelyet a lakosság is tud használni, és a madármegfigyelések mellett az elhullott madarakat is be lehet jelenteni. Az egyesület honlapján az MME Akadémia oldalai a lakosság számára is releváns információkkal bírnak.

Drexler Szilárd természetfotós, filmes, több természettel kapcsolatos kiadvány szerzője két előadást is tartott, „Madarak a településen – Mit keresnek itt?”, illetve „A települések lehetőségei a madárvédelemben” címmel. Orbán Zoltán, az MME szóvivője a „Lakosság vs. madarak" sok vitára okot adó témakörében tartott előadást. Felhívta a figyelmet arra, hogy a madarak évezredek óta velünk élnek a településeinken, és markáns ökoszisztéma-szolgáltatók a civilizációs környezetben, olyan feladatokat is ellátnak, mint a kártevőirtás, élelemraktár a padláson (házi galamb), hírvivők (postagalamb), sport (postagalamb), örömszerzés, szórakoztatás. Felhívta a figyelmet arra, hogy néhány generációnyi idő alatt elveszítettük az évezredes, tapasztalati alapú természeti tudást. Hosszasan sorolta, milyen okok a konfliktusforrások az ember-madár együttélésben, néhány megoldási javaslatot is tett. Tájékozódási forrásként ajánlotta az MME honlapjának Természetbarát menüjét, amelyben ezekkel a problémákkal is foglalkoznak. Szabóné Grabecz Andrea, Rácalmás város településfejlesztési munkatársa bemutatta, hogy miként valósult meg Rácalmáson a Madárbarát település pályázat. 

A délutáni blokkban már kevésbé volt madárközpontú a konferencia, az első előadó, Kőszegi Dániel, a Magyar Szúnyogirtók Országos Szövetségének elnöke például a biológiai szúnyoggyérítés bevezetésének nehézségeiről beszélt. Hasonlóan érdekfeszítő, de a madarakat csak érintőlegesen érintő témát választott Máté András, természetvédelmi biológus is, előadásának témája a „Méhlegelők, vadvirágos ágyások és rétek kialakítása települési környezetben” címet viselte. A Budapestért-díjas Szabó József, Green City Hungary NGO, ügyvezető igazgatója, aki korábban a FŐKERT vezérigazgatójaként dolgozott, a hazai  Green City-mozgalom bemutatására vállalkozott, kielmelve, hogy„ökológiai fordulat” kell a zöldfelület-gazdálkodásban. A konferencia utolsó előadója Onhausz Erzsébet, Környezetvédelmi tanácsnok volt, Csömörről, a saját vízmegtartó beruházásaik tapasztalatairól beszélt. A nap végén az előadók válaszoltak a felmerülő kérdésekre.