Hetven éve indult a kohászképzés Dunaújvárosban - galériával

A rendezvényt dr. Pázmán Judit, az egyetem tudományos és kutatási rektorhelyettese nyitotta meg. Köszöntőbeszédében kitért az egyetem életútjára. Elmondta, az intézmény először Kohóipari Technikum néven indította el kohászképzését 1953. szeptember 3-án, majd felsőfokú technikummá, és főiskolává válását követően a kétezres évektől már önálló felsőoktatási intézményként működik, törekedve a folyamatos fejlődésre, valamint az olyan infrastruktúra kialakítására, amivel az új technológiának és ipari igényeknek, leginkább megfelel.

A szakmai napon hat előadást hallgathattak meg a jelenlévők. Dr. Kiss Endre, az egyetem professzor emeritusa "A kohászati oktatás a kutatás változása a Dunaújvárosi Főiskolán, illetve Egyetemen" címmel tartott prezentációt, amely során beszélt az intézmény alapításáról, a kohászati képzés virágzásáról, az oktatás átszervezéséről és a jelenlegi helyzetről. Megjegyezte, a Dunaújvárosi Egyetemnek az oktatási szférában sikerült elindítani egy olyan folyamatot, aminek segítségével a kohászati képzés új lendületet kaphat.

Az acélipar helyzetéről

Az acélipar helyzetéről dr. Móger Róbert, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés igazgatójaként adott tájékoztatást. Elmondta, hogy az európai acélipar válságban van, ami hatással van a kapacitások kihasználtságára. Szűkebb térségünket, a V4 országok acéltermelési és -felhasználási szempontból elemezve egyedül Szlovákia képes fedezni országa teljes felhasználását. Lengyelország, Csehország és hazánk jelentősen elmarad ettől.

Ami a hazai acélgyártást illeti, dr. Móger elmondta, hogy a hazai acélipar gyakorlatilag a 2008-2009-es gazdasági válság óta nem állt talpra, amelyben sajnos jelentős szerepet játszott a korábban Dunaferr néven a piacon lévő acélmű teljesítménye. Azzal, hogy a felszámolás alatt értékesített Dunaferr új tulajdonosa a Liberty Steel lett, paradigmaváltásra kerül sor, legalábbis, ami az acél előállításának technológiáját illeti. A szénalapú integrált acélgyártást kiváltva Dunaújvárosban – a Green Steel jegyében is elektroacél-gyártásra rendezkedik be a Liberty Dunaújváros néven üzemelő dunaújvárosi gyár. A bevezetésre kerülő elektroacél-gyártás döntő nyersanyagául szolgáló acélhulladék beszerzésére el kell érni, hogy a Magyarországról kiszállított mintegy egymillió tonna acélhulladék itthon kerüljön felhasználásra. Az új tulajdonos filozófiájának része a szakember utánpótlás is, amelyre kitűnő lehetőséget nyújt az acélipari szakember képzésben erős alapokkal rendelkező Dunaújvárosi Egyetem és a Green Steel Akadémia kapcsolódása is.

Az ünnepi ülésen továbbá témaként jelentek meg az acél öntvényeket gyártó cégek tervezési és kivitelezési megoldásai, a könnyűfémgyártás, színesfémgyártás, valamint az anyagvizsgálati módszerek és eljárások. Mindezzel kapcsolatban a következő előadásokat hallgathatták meg a rendezvény résztvevői: Szalai János - A kopásálló fehér töretű krómos vasöntvények jellemzői és gyártástechnológiái, Portörő Balázs - Fémalk Zrt. - 15 év az autóipari nyomásos alumínium öntvényfejlesztésben, Simon László – Színesfém, ami nem alumínium, Győri Imre – Magyarmet: A múlt és a jövő szuperötvözete.