Egy forgószárnyasba lassan visszatér az élet

– A Mi-2-es mentőhelikopter teljes elektromos rendszerét restauráljuk, e munkának pedig már a célegyenesében vagyunk, azaz megújulnak a navigációs és más berendezések – mondta a FEOL-nak Szilády Dezső, a székesfehérvári Albatrosz Repülő Egyesület elnöke. –  Rengeteg jelöletlen kábel el volt szakítva vagy vágva, számtalan munkaórát áldoztak fel önkéntes technikusaink azért, hogy sikerüljön ezeket egyenként kiméregetni, és a megfelelő helyre kötni, írja a feol.hu.  

 Miért van erre szükség, ha az öreg légijármű már soha nem emelkedhet a levegőbe? Szilády Dezső elmondta: akár egy esti repülési helyzet imitációját is végre tudják hajtani, amely bemutatja, milyen lehetett ezzel a típussal az éjszakai repülés, mit láthatott a pilóta a fülke rejtett világításában. Rövidesen ez valós élménye lehet bárkinek, aki helyet foglal a restaurált helikopter pilótaülésében, vagy akár a jobb oldali ülésben.   

 – Célunk az, hogy a teljes műszerezettség mellett legalább a hajtóműindításig eljussunk, amely minden bizonnyal szívmelengető élménye lesz azoknak, akik egykor ezt a típust vezették, de rendkívüli pillanat lehet a fiataloknak is, akik még soha sem hallották a Mi-2-est repülés közben – folytatta a szakember. – Ez a gyűjteményünk legújabb darabja, néhány hónapja került Börgöndre, azóta nagy elhivatottsággal dolgoznak rajta repülőbarátaink azért, hogy sok év elhanyagoltsága után helyrehozzák. A gép kint állt a szabadban, oldalablakai beverve, bedeszkázva, sajnos az idő nem múlt el felette nyomtalanul. Alig hittük, hogy olyan állapotba hozható, mint ahol máris tartunk. Mindez azoknak köszönhető, akik a szabadidejük kilencven százalékát itt, a hangárban töltik: az egyik csapat az első generációs sugárhajtású MiG-15-ös vadászgépen, a másik pedig a Mi-2-es helikopteren dolgozik.

 A Mi-2-es egykor az Országos Mentőszolgálat egyik mentőhelikoptereként szolgált. A forgószárnyas már közel húsz éve befejezte pályafutását, állapota leromlott, alkatrészeit, műszereit kiszerelték, kábeleit elvagdalták, ahogyan arról Szilády Dezső is beszélt. A fehérváriak megszerezték és beépítették a hiányzó műszereket, a botkormányt, az üléseket, majd folytatják a HA-BGK lajstromjelű légijármű külső és belső megújítását, rendszereinek felélesztését, hogy rövidesen fogadhassa a laikus érdeklődőket és azokat, akik ezzel a típussal repültek egykor. Mivel a börgöndi bázis katonai reptérként a helikopteres futárezred otthonaként működött korábban, még mindig sokan élhetnek ilyenek a vármegyében, és annak székhelyén.

Magyarországon 1957-ben jött létre a szervezett légimentés. Eleinte merevszárnyas repülőgépeket alkalmaztak, csak később tértek át a helikopterekre: ehhez 1980-ban Lengyelországból érkezett az első Mi-2-es. Kezdetben a gépek csak Ferihegyre szállították a sérülteket, akiket onnan közúton vittek tovább a kórházba. A magyarok három géptípust alkalmaztak a korábbi évek során, ezek egyike volt a Mi-2-es, azonban ezeket két légikatasztrófa után kivonták a légimentő szolgálatból.

A bázisok hálózatának kiépítése során az volt a cél, hogy a helyszínre érkezésig a menetidő a riasztástól számítva 20 percnél ne legyen több, de az Európai Unióhoz való csatlakozás után ezt 15 percre módosították. Jelenleg kilenc korszerű, magyar tulajdonú – Airbus EC135-ös, több célra alkalmazható, kéthajtóműves – könnyűhelikopter áll a mentők rendelkezésére a debreceni, a szentesi, a miskolci a pécsi, a sármelléki, a budaörsi és a balatonfüredi bázisokon. Fejér vármegye területét e két utóbbi helikopteres leszállóhelyről lehet a leggyorsabban elérni.