Évforduló

2023.09.04. 07:00

Samuel Morse bemutatta távíróját a New York-i egyetemen

1837. szeptember 4-én mutatta be Samuel Morse a New York-i egyetemen az általa feltalált távíró működését. A bemutató úgy zajlott le, hogy Morse fél kilométerrel távolabb munkatársa adni kezdte a jeleket, mire az előadóteremben lévő készülék igája számokhoz hasonló ábrákat kezdett lerajzolni egy papírszalagra. Morse mivel tudta a kódokat, leolvasta a számokat, majd megmondta a küldött szöveget.

Farkas Lajos

Fotó: Shutterstock

A Morse féle távíró hatalmas felfedezésnek számított, nagyon népszerű lett, nemzetközi alkalmazása pedig csak 1999 végén szűnt meg végleg. A találmány korszakos jelentőségét fel nem ismerő akkori washingtoni kongresszus csak 1843-ban, akkor is alig hatszavazatnyi többséggel harmincezer dollárt szavazott meg a Baltimore és Washington közti távíróvonal kiépítésére. Ezen 1844. május 24-én közvetítették az első üzenetet, ami egy Bibliai idézet volt Mózes negyedik könyvéből: „Mit tesz az Isten”. A villamos távíró vonalat 1845. április 1-jén nyitották meg hivatalosan a nagyközönség számára. Hazánk első távíró vonala 1847. december 27-én nyílt meg Bécs és Pozsony (a mai szlovák főváros, akkor még Magyarországhoz tartozott) között.

Morse elsősorban portréfestőként és szobrászként vált ismertté

Samuel Finley Breese Morse 1791. április 27-én született a Massachusetts állambeli Charlestownban. A Yale Egyetem tanult vallásfilozófiát, matematikát, és az akkor újdonságnak számító elektromosságról is hallgatott előadásokat. Eredetileg nem tudós, hanem képzett festőművész volt, annyira, hogy az egyetem után a festészetből élt, és elsősorban portréfestőként és szobrászként vált ismertté. A művészetek elkötelezett híveként 1825-ben alapító tagja lett a New Yorkban létrehozott National Academy of Design-nak (Nemzeti Dizájnakadémia), 1826-ban pedig annak elnökévé is megválasztották. Mivel jómódú családból származott, így 1811 és 1815 között Angliában tanulmányozta az európai festészetet, majd 1829-től a párizsi Louvre múzeumban kiállított híres festők műveit másolta.1832-ben visszatért Amerikába, ahol rajzprofesszori állást kapott a New York-i Egyetemen, itt kezdett kémiai és elektronikai kísérletekkel is foglalkozni. Ekkor fogalmazódott meg benne az elektromágneses távíró gondolata, melynek első, még igencsak kezdetleges tervét 1832. október 19-én vázolta fel egy újabb európai tanulmányút után, amikor Párizsban a tudomány új vívmányaival találkozott. Az elektromágnesesség iránt akkor kezdett el vonzódni, miután egy vitorlás postahajón együtt utazott Charles Thomas Jackson professzorral, aki egy elektromágnessel szórakoztatta utastársait. Morse több kísérletét is végignézte az elektromágnesességgel foglalkozó tudósnak, majd az ott szerzett élmények hatására maga is elkezdett foglalkozni a művészettől igen csak távol álló tudománnyal.

A kezdet nem volt zökkenőmentes

A távíró megvalósítása viszont nehézségekbe ütközött, mert Morse érdeklődött ugyan az elektromosság iránt, de ismeretei nagyon hézagosak voltak. Véletlenül találkozott Joseph Henry fizikussal, aki gyakorlati tanácsokkal látta el, de segítségére volt még Leonard Gale, a New York-i Egyetem tudományos professzora is. A kitartó Morse végül sikeresen megalkotta az első távírót, amelyet bemutatott 1837. szeptember 4-én. A készülék továbbfejlesztett változatát Morse néhány hónappal később, 1838. február 20-án mutatta be egy hivatalos washingtoni bizottság előtt, 1839-ben pedig kidolgozta az egységes nemzetközi jelzésrendszerré vált pont-vonal kombinációt - a később róla elnevezett morzeábécét - a szabadalmat pedig találmányára 1840-ben kapta meg. Morse viszont emberként korántsem bizonyult nagylelkűnek, például a rabszolgaság kérdésében azon az állásponton volt az amerikai polgárháború idején, hogy a rabszolgaság isteni eredetű, helyes és ezért igazolható.

A távíró

Célja az adattovábbítás nagy távolságra. A vezetékes távíró az első széles körben elterjedt, folyamatosan használható távírórendszer volt. Előtte a különböző mechanikus, optikai távírórendszerek drágák, nehezen használhatóak voltak, működésüket az időjárás és a napszakok is befolyásolták. Ezért volt hatalmas jelentősége Morse találmányának.

Először, mint közöltük, fél kilométeres volt a távolság a küldő és a fogadó fél között, de később már tíz mérföldes távolságból is jól működött, és szakaszonként újabb jelfogók beiktatásával gyakorlatilag bármely távolságot át tudott hidalni. A 40 mérföldes távolságba először 1844 májusában továbbítottak üzenetet, és egy évre rá már a nagy nyilvánosság is használhatta. Morse olyan egyszerű kódrendszert dolgozott ki és szabadalmaztatott, amely megtanulható, és megfelelő sebességhatárok között kódolható, és dekódolható volt. Adáshoz elegendő egy nyomógomb, kapcsoló. Eredetileg a vevőoldalon óraművel húzott papírszalagra elektromágneshez kapcsolt íróeszköz rajzolta a vett kódokat, megoldva így a vett üzenet dokumentálását.1848-ban a Mississippitől keletre valamennyi amerikai államban működött telegráf, 1852-ben a távíróvonalak összes hossza már körül érte volna a Földet, az első transzatlanti kábel az Egyesült Államok és Írország között pedig 1858-ban valósult meg.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a duol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában