Annyit szedhetnek a diákok, amennyit meg is esznek

Az étkeztetést a helyi iskolákban a Hungast Csoport biztosítja. Már az előző tanévben is egy újdonságot vezettek be a környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartva, mégpedig a húsmentes pénteket, amikor is úgy állítják össze az aznapi fogásokat, hogy abban ne legyen semmilyen húsétel. Mint azt Árvai Gyöngyi, a Petőfi iskola igazgatónője elmondta, az eddigi visszajelzések alapján népszerű ez a húsmentes étkezés, mint ahogy a most próbaként bevezetett svédasztalos módszert is örömmel fogadták mind a szülők, mind a gyerekek.

Az igazgatónő vázolta, a Hungast vezetése azzal kereste meg őket a tanév elején, hogy városunkban elsőként náluk tesztelnék ezt a módszert. A lényege röviden az, hogy a gyerekeket annyi ételt szedhetnek a tányérjukra, amennyit megesznek. A rendszerből kikerülnek a tálcák, a gyermek megfogja a leveses vagy a lapos tányért, szed magának, vesz hozzá evőeszközt, majd leül az asztalhoz elfogyasztani. Ha kér még belőle, vagy a következő fogásból szeretne enni, akkor leadja a már koszos tányért, és ismét sorba áll. - Rendkívül érdekes és izgalmas ez most a tanulóknak. Az első napon még azt láttuk, hogy úgy szedték az ételt, ahogy a szemük kívánta. Nyilván ez még újdonság nekik, de így idővel megtanulhatják, hogy csak annyit szedjenek, amennyit meg is esznek. Ezáltal hathatósan felléphetünk az élelmiszerpazarlás ellen úgy, hogy közben minden gyermek jól is lakhat, hiszen bátran repetázhat, ha még szeretne- emelte ki Árvai Gyöngyi. Az induláskor egyelőre még egyfajta menüvel (levessel és főétellel) szolgálnak, de jövő héttől már ismét kétféle menüből választhatnak. A Petőfiben körülbelül kétszázhúsz diák ebédes, így beosztották, hogy melyik osztály mikor tud enni, elkerülve ezáltal a hosszú sorok kialakulását.

Kedden látogattunk el a menzára, amikor is hamisgulyás leves, tökfőzelék és fasírt volt az ebéd. Jól mutatja a rendszer hasznosságát az, hogy ha nem is tartozik a tökfőzelék a gyermek kedvenc ételei közé, akkor nem, vagy csak keveset szed belőle a tányérra (ezáltal nem is kell kidobni), és ehet esetleg többet is a másik fogásokból, ha kívánja. A tanulók maguk dönthetik el (önállóan, ügyesen), hogy miből-mennyit szeretnének, de természetesen a konyha valamennyi dolgozója, illetve a diákokat kísérő-felügyelő pedagógusok ott vannak, segítik őket, ha kell.

Szalainé Albrecht Orsolya, a Hungast területi vezetője lapunknak elmondta, ezen módszernek a tesztüzemei más városokban is zajlanak. Egy statisztikai adatot kiragadva, az előzetes mérések szerint van, ahol már 40 százalékkal sikerült csökkenteni az ételhulladék mennyiségét. A módszer van, ahol infrastrukturális fejlesztést is megkíván, például szükséges lehet másfajta pultot és tálaló-kialakítást elvégezni hozzá a jövőben. 

Skandináv példa

A Hungast Csoport kommunikációs igazgatóját, Enyedi Csabát is megkerestük, aki a következőket mondta: - A szabadszedéses tálalási forma bevezetését megelőzően kollégáink tanulmányutakra mentek olyan országokba, ahol a közétkeztetésben már sikerrel alkalmazták ezt a fajta tálalási metódust. Végül a skandináv példa volt az, amelyet a leginkább adaptálhatónak minősítettünk, ennek megfelelően ez alapján indítottuk teszt jelleggel ezt a projektet – egyelőre csak néhány intézményben szerte az országban. Egyébiránt hasonló próbálkozásra ha elszigetelten is, de akadt példa hazánkban, azonban jellemzően az érintett intézményekben egy menü volt/van minden nap, tehát igazából csak a mennyiségi választás lehetőségét adta át a szolgáltató a fogyasztóknak. A Hungast csoport az érintett intézményekbe kétféle menüsort szállít, így ezekben az iskolákban nem csak a mennyiségről dönthetnek a fogyasztók. A projekt motivációja kapcsán a fogyasztói elégedettségnövelés, és a fenntarthatósági törekvéseink voltak a középpontban. A közétkeztetésben Magyarországon ötven kilogramm élelmiszer-hulladék jut átlagosan egy fogyasztóra évente. Ez az elrettentő adat jelentősen csökkenthető az új tálalási formával, így a bolygónk jövőéjért is tehetünk. A svédasztalos rendszer emellett fejleszti a gyerekek döntési képességét, valamint segíthet abban is, hogy több fajta ételt kóstoljanak meg, így akár olyan alapanyagokból készült ételeket is megkedvelhetnek, amiket korábban nem fogyasztottak. 

Ügyesednek is egyébként, éppen a minap említette az egyik intézmény vezetője, hogy pár nap alatt elsajátították a kisebb gyerekek is az ételszedés ezen formáját. Tulajdonképpen csak annyiban változik a szolgáltatás, hogy a fogyasztó szedheti ki magának azt az ételt, azt a fajtát, és olyan mennyiségben, ahogyan ő szeretné. Van lehetőség arra is, hogy többször szedjenek a gyerekek, sőt, mi arra buzdítunk mindenkit, hogy inkább többször szedjenek, de azt az alapszabályt tartsák be, hogy az étkezés végén üres legyen a tányérjuk, ne hagyjanak maradékot. Hangsúlyozzuk, ez egy teszt időszak, egy próba-projekt, amely kapcsán a tapasztalatok alapján fogunk tudni dönteni a hatásokról, és a jövőbeni szolgáltatásvégzésről. 

Fontos kiemelni, hogy beruházásigényes dologról van szó, másfajta pult-és tálaló kialakítást igényel, és nagyfokú konstruktivitást a pedagógusok részéről, hogy az edukációs része is megvalósulhasson, hiszen ennek is nagy szerepe van. A beruházások, és az átszervezések okán van költségvonzata, ugyanakkor a fenntarthatósági törekvéseinkkel összhangban nagy öröm hogy az élelmiszerhulladék ezáltal csökkenthető. A 37/2014-es EMMI rendeletnek megfelelően természetesen a megfelelő adagokat mindenkinek biztosítjuk így is, azonban az, hogy mennyit fogyaszt el belőle egy gyermek, az az előre kitálalt étel esetén is már egyénfüggő dolog volt, amely felett nincs és nem is lehet kontrollunk. A svédasztalos tálalásnál azonban jó eséllyel csak annyit szed ki a fogyasztó, amennyit meg is eszik, míg az előre megtálalt fogások esetén a megmaradt mennyiség élelmiszerhulladékként végzi. Márpedig ahogy fentebb is említettem, a Hungast Csoport számára a fenntarthatóság kiemelt vezérlőelv, amit a mindennapos szolgáltatásvégzésünk esetében is szem előtt tartunk.