Tribolt Lajos (1953–2023)

A hetvenedik évét taposva hagyott itt minket az ízig-vérig újságíró, Tribolt Lajos. Bár a Dunántúl északi részén született, de fiatalon, 25 évesen kezdte pályáját Dunaújvárosban, ahová élete végéig kötődött. Első írásai a Dunai Vasmű szerkesztőségében születtek, majd a Dunaújvárosi Hírlap újságírója lett. A megye akkor ismerte meg, amikor a Fejér Megyei Hírlap belpolitikai rovatához hívta az akkori főszerkesztő, Baranyi Pál.

A belpolitikán belül a választások rendjére szakosodott, a helyhatósági rendszer leghitelesebb újságírójává nőtt, aki a rendszerváltoztatást, az azt követő politikai egyveleget a legmélyebben ismerte. Szakmai tudása, írói képessége egyenes úton vitte a Fejér Megyei Hírlapnál a rovatvezető pozícióig. A Fehérvár Televíziónál is stabil belpolitikai riporterként vezetett műsorokat. De hűséges maradt befogadóvárosához is, és ott a helyi televízió működését alapozta meg, illetve a Dunaújvárosi Rádiónál felelős szerkesztőként is dolgozott. Pár évvel ezelőtti nyugdíjazásáig elérte, hogy Fejér megye talán legismertebb újságírója lett.

Talán az egyetlen újságíró volt a környéken, aki tömegközlekedéssel járt mindig, és mégis időben megjelent az eseményeken, a késést nem ismerte. Egy áldemokratikus világban közösen építettük ki azokat a politikai műsorokat, ahol a helyi pártok nagyjai és aprajai szárnyaikat bontogatták. Én csak a képért feleltem, Lajos meg tűpontosan ismerte a pártok gyökereit, elveit, tévelygéseit, kisiklásait és valamennyi szereplőjét. Csodálattal néztem és hallgattam, ahogy szélsőbaltól az ultrajobbig tudott embereket megszólítani. A teret soha nem foglalta el, de mindig akarata szerint mentek le a műsorok. E profizmusának is köszönhette, hogy 2012-ben a fehérvári önkormányzat Penna Regia Díjat adományozott neki.

Aztán elmaradoztak a találkozások. Lajos visszahúzódott újvárosi otthonába, illetve nővéréhez menekült, ha csendre vágyott. Tavasszal nővérénél, az egykor volt otthonában, Ácson látogattam meg, amikor ráijesztett kollégáimra, mert sokáig senki nem tudta elérni telefonon Lajost, és a dunaújvárosi lakás is napokon át zárva volt. Fáradtan, de mosolyogva mondta, rossz a telefonja. Lett telefon is, csak el kellett volna vinni…

Tudom, másképp láttad a világot, mint én, ám Veled legalább lehetett erről beszélni. Most Te tudod meg előbb a valóságot, de én saját hitem szerint kérem az Istent, vigyázzon Rád odaát, kedves Lajos!

Nagy Zoltán Péter