Ügyvédi tanácsok: a jogos önvédelemről

A Büntető Törvénykönyv 15.§-a felsorolja azokat az okokat, amelyek egy cselekmény büntethetőségét kizárják vagy korlátozhatják. Nem csak saját magunkat védhetjük meg “jogosan”. Minden olyan cselekmény ide sorolható, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

Jogos védelemről akkor lehet szó, ha támadás történik. Egy jogsértésre adott reakció, ha az például egy későbbi időpontban történik, már önbíráskodás is lehet. A támadás elhárítását persze nem bünteti a törvény, viszont arra figyelni kell, hogy közvetlenül történjen. A jogos védelmi helyzet a közvetlen fenyegetés hatására formálódik ki. Azt, hogy mit tekint a törvény fenyegető, közvetlen támadásnak, a bíróság az ügy összes körülményei alapján ítéli meg.
A jogos védelem szempontjából a bíróság nem vizsgálja, hogy a támadó büntethető-e vagy sem. Nem számít, hogy ki és milyen állapotban, milyen életkorban támad Önre, a fentebb említett feltételek fennállása mellett jogszerűen megvédheti magát. Ha a sértett jogos védelemre szeretne hivatkozni, ahhoz meg kell vizsgálni, hogy a támadás mire irányult. A törvény szerint akkor áll fenn, ha “a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen” irányul a támadás.
A védelmi cél tehát kiterjed nem csak a sértettre, hanem másokra, illetve a közérdekre is. Ezért van az, hogy jogos önvédelem helyett a Btk. jogos védelemként használja a fogalmat. Ebbe a meghatározásba sokféle cselekmény/ támadás beletartozik, például testi sértés, a becsület-, nemi élet szabadsága-, tulajdon megsértése.
A jogos védelmi helyzet létrejöttéhez mindenképp meg kell lennie azoknak a feltételeknek, amik a törvényben fel vannak sorolva (közvetlenül
fenyegető, jogtalan támadás, amely saját vagy mások személye, javai, illetve a közérdek ellen irányul). A bírói gyakorlat szerint a jogos védelmi helyzet addig tart, ameddig fennáll a támadás, vagy a közvetlen fenyegetés meg nem szűnik.

A bíróság azt fogja vizsgálni, hogy fennállnak-e a jogos védelem megállapításához szükséges feltételek és hogy volt-e esetleg más mód, amivel a támadás elhárítható lett volna. Ha valakit olyan támadás ér, amely az életét veszélyezteti és erre válaszul például lelövi az elkövetőt, aki meghal, az arányosságot nem vizsgálják. Hiszen az életét csakis a támadó életének kioltásával menthette meg. Ez pedig kimeríti a szükségesség fogalmát.

A jogos védelem bíróság által történő megállapításához minden esetben az ügy összes körülményeit meg kell vizsgálni. . A jogos védelem megállapítása a fentebb részletezett szempontok szerint történik. Ugyanis ezeknek a törvényben meghatározott tényezőknek fontos szerepük van az ügyben.