Szerdáig tarthat a második idei hőhullám

Az elsőfokú hőségriadóról a legalább 25 Celsius-fokos napi középhőmérséklet esetén beszélünk, másod- és harmadfokú hőségriasztást pedig a tartós, legalább 3 napig 25 Celsius-fok illetve 27 Celsius-fok vagy annál magasabb a napi középhőmérséklet esetén ad ki az országos tiszti főorvos. Az Országos Meteorológiai Szolgálat egy tavaly nyáron megjelent tanulmánya szerin térségünk klímaváltozásnak való kitettsége igen jelentős, ami megmutatkozik a hőhullámok számában, tartósságában és intenzitásában egyaránt. Ezen kiugróan meleg időjárási események kialakulásának megannyi oka ismert. Közrejátszanak a mediterrán, illetve trópusi területekről érkező, vagy éppen az erős, atlanti-óceáni eredetű, nagy kiterjedésű, lassú mozgású, s így tartós anticiklonokhoz kapcsoló leszálló meleg légtömegek, de fontos szerepük van a kisebb skálájú jelenségeknek is, mint az éjszakai magas szintű felhőzet, amely visszatartja a kisugárzott hőmennyiséget, s amely magával hozza a nagyobb mértékű nappali felmelegedést. 

Nem elhanyagolhatóak továbbá az orografikus (amikor egy, az áramlás előtt akadályként álló hegyvonulat kényszeríti feláramlásra a levegőt) hatások, úgy, mint hazánk éghajlatának egy fontos karakterisztikája, a medence-jelleg, amelynek egyik következménye, hogy a térségünkbe érkező szelek a környező hegységeken átjutva főn jelleggel és alacsonyabb szélsebesség-értékekkel rendelkeznek. A kisebb szélsebesség, illetve a szélcsendes időjárási helyzetek pedig kedveznek a hőhullámok kialakulásának. Emellett hatással van a hőhullámok alakulására a talajnedvesség és a levegő relatív nedvessége is, ezenkívül a városi környezet beépítettsége, a városi hősziget-hatás nagyban felerősíti ezen kiugróan meleg időszakokat.

A klímaváltozás hatására a nyári középhőmérséklet 1901-től csaknem 1,4 Celsius-fokkal nőtt, a 2021-es nyári középhőmérséklet 1,2 fokkal tért el a normál időszak átlagától. Az OMSZ idén januárban közzétett összesítése szerint a 2022-es év volt a harmadik legmelegebb Magyarországon 1901 óta, több hónap is az átlagnál legalább 2 Celsius-fokkal melegebb volt, a nyári középhőmérséklet pedig országosan a legmagasabb volt a XX. század kezdete óta. A legmelegebb év 2019 volt, akkor 12,05 fok volt az országos átlaghőmérséklet, 2018-ban pedig, amelyik a második legmelegebb volt, 11,93 fok volt az országos átlag. A mérések szerint 2022-ben a középhőmérséklet országos átlaga 11,83 Celsius-fok volt, ami 1,1 fokkal haladja meg a 1991-2020-as évek átlagát. Ezzel a tavalyi a XX. század kezdete óta a legmelegebb évek rangsorában – a 2014-es évet mindössze 0,01 fokkal megelőzve – a harmadik helyet foglalja el.

Tavaly nyáron is többször megdőlt a napi hőségrekord. Július 23-án Kiskunfélegyházán és Hódmezővásárhelyen is 41,5 fokot mértek. Az abszolút melegrekordot 2007. július 20-án regisztrálták, akkor 41,9 fokig melegedett a levegő.

Az egyre forróbb nyári napok sokasodását jól mutatja a már fentebb idézett OMSZ tanulmány. 1961 és 1990 között a május 15. és a szeptember 15. közötti nyári időszakban 79 napon haladta meg a napi középhőmérséklet a 27 Celsius-fokot, amíg a 1990 és 2021 között már 256 napon át regisztráltak hasonlót.

Az előrejelzések szerint e tendencia a közeljövőben is folytatódik, így egyre hosszabb és forróbb hőségperiódusokra számíthatunk, amelyeket heves viharok szakítanak majd meg. (forrás: mti.hu, met.hu, agroinform.hu)