A tigrisek világnapja van ma

Míg száz évvel ezelőtt a vadon élő tigrisek száma meghaladta a 100 ezret, addig 2010-re ez a szám lecsökkent mindössze 3200-ra. A világnap kezdeményezése a Word Wild Fund for Nature civil szervezethez köthető. A WWF felhívást tettek közzé a délkelet-ázsiai régió országaiban, hogy felmérjék a jelenlegi tigrisállományt, másrészt hogy hogy 2022-ig duplájára nőjön a vadon élő tigrisek száma. Hivatalos eredmények erre vonatkozóan még nincsennek. „Délkelet-Ázsia tigriseinek helyzete válságos. A régió országai nem végeznek szervezett felméréseket. A tigrisek fennmaradását veszélyezteti, ha nem cselekednek azonnal” – mondta Mike Baltzer, a WWF Tigrisvédelmi programjának vezetője. Maláj szakértők szerint az országban élő tigrisek száma a 2010-ben a becsült 500-ról 250-re csökkent 2015-re. Feltehetően nincsenek már szaporodó tigris populációk Kambodzsában, Vietnamban és Laoszban. Thaiföldön és Mianmarban pedig máig ismeretlen a tigris állományok száma.

A tigris a legnagyobb ma élő macskaféle

A ragadozók rendjébe és a macskafélék családjába tartozó faj. A tigris a legnagyobb ma élő macskaféle, méretben csak a jégkorszaki amerikai oroszlán és a smilodon (általánosan használt nevén a kardfogú tigris, a kihalt kardfogú macskaformák alcsalád egyik neme. Neve ellenére csak távoli rokonságban állt a tigrisekkel vagy bármely mai macskafélével) múlta felül. A tigrisek méretei alfajonként változó. A vadon élő hím tigrisek 100-306 kg nehezek, hosszuk a farokkal együtt 220–330 cm, addig a nőstény tigrisek jóval kisebbek, 75–167 kg-ot érhetnek el, hosszuk pedig 215–275 cm. 

A legkisebb alfaj a szumátrai tigris, a legnagyobb a szibériai és a bengáli tigris. Korábban a Közel-Kelettől a Távol –Keletig Ázsia jelentős részén előfordult. Napjainkban viszont szabadon csak Kínában, Tibetben, Szibériában, Mongóliában, Malajziában, Thaiföldön, Nepálban és Indiában lelhető fel. A tigrisek magányos állatok, hosszabb ideig csak a nőstény és utódai élnek együtt. A legtöbb macskafélétől eltérően a tigris szereti a vizet, és jól tud úszni. Élőhelye változatos, a trópusi eső és a száraz erdőkben, a különböző mocsarakban, de a magas fűvel benőtt területeken is egyaránt megtalálható. A legtöbb tigris mégis az erdőkben, illetve füves területeken lakik, amihez bundájuk mintázata is alkalmazkodott. Az emberben az a benyomás alakul ki, hogy első látásra nagyon kirívónak tűnik bundáján a fekete csíkozás a narancssárga alapon, de így a száraz, narancssárgás árnyalatú fűben nagyon jól el tud rejtőzni.

Fára is jól mászik

A tigris visszahúzható karmainak és erős lábainak segítségével kiválóan mászik fára, és akár 8–10 méteres ugrásokra is képes. Saját területük van, amit jellegzetes tereptárgyakra spriccelt vizeletükkel, valamint karmolásnyomokkal jelölnek meg.

Nincs természetes ellenségük, egyedül az ember jelent számukra veszélyt, míg a kölyköket kifejlett fajtársaik ölhetik meg. Fő táplálékukat a nagy testű patások képezik, mint a szarvas, antilop, vaddisznó, bivaly, de leterít fiatal elefántot vagy orrszarvút is, sőt szükség esetén medvét, krokodilt és leopárdot is zsákmányol. Általában nem eszik minden nap, egy sikeres vadászat után egyszerre akár 40 kg húst is elfogyaszt. A kisebb zsákmányállatokat a tarkóra mért harapással öli meg, míg a nagyobb testű prédának a torkát harapja át, így fojtva meg áldozatát. Átlagosan 10–20 vadászatából mindössze egyszer jár sikerrel. Nappal is kóboról és vadászik, a már kijárt ösvényeken settenkedik nesztelenül, lesve a préda felbukkanását. 

Nagyon intelligens állat, mindig figyel arra, hogy a szél szembe fújjon, így az elejteni kívánt áldozat nem érezheti meg közeledését, így pár hatalmas ugrás után megragadhatja azt. Kerüli az emberlakta vidékeket, de India sűrűn lakott folyópartjain emberevő példányok is felbukkanhatnak. Ezek főleg beteg vagy idős tigrisek, amelyek felfedezik azt, hogy az embert könnyebb elejteni, mint a dzsungel vadjait. Az elejtett zsákmányt sosem kezdi ott helyben elfogyasztani, azt mindig elhurcolja valami védett bozótba, ha jóllakott, a maradékot elrejti, fűvel és ágakkal fedi be. Az így elrejtett zsákmányához később visszatér, még akkor is, ha az már oszlásnak indult. 

A nőstények mindössze 3-6 napig ivarzanak, ezt átlagosan 103 napos vemhesség követi, melynek végén általában 2-3 kölyök látja meg a napvilágot. Várható élettartamuk a szabad természetben ritkán haladja meg a 10–15 évet, fogságban azonban 20 évnél is tovább élhetnek.

Akármennyire is veszélyesek, vigyázzunk rájuk és csodáljuk meg őket, a legbiztonságosabb helyen, mondjuk egy állatkertben.

Felhasznált irodalom

https://www.penzcentrum.hu/naptar/07-29/tigrisek-vilagnapja

David Alderton. Macskák, 2. kiadás, Grafo (1999).

Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996.