Vizsgázó elítéltek a büntetés-végrehajtásban

Sütő Lászlóval, a POK Gimnázium reintegrációs igazgatóhelyettesével beszélgettünk az idei tanévben zajló érettségi vizsgákkal kapcsolatban.

– Pálhalmán összesen 11 tanuló jelentkezett érettségi vizsgára. A jelentkezőkből négy fő időközben már szabadult, de közülük ketten jelezték, hogy a vizsgára visszajönnek. Így érettségi vizsgára összesen 9 főt jelentettünk be. Az írásbeli vizsgákat végül hét tanuló kezdte meg. E büntetés-végrehajtási (bv) intézményben tett vizsgáknak követelményrendszere, a jogszabályi háttere és metódusa ugyanaz, mint a civil életben. Plusz elvárások nincsenek, és könnyítések sem. Esetleg annyi különbséget lehet említeni, hogy esetünkben a vizsgázók nem ünneplőben, hanem formaruhában vannak.

Miként zajlik a tanulók felkészítése?

– Ez már egy jóval speciálisabb történet. A vizsgára bocsátott tanulókat már érintette a járványhelyzet. A Covid alatt a büntetés-végrehajtás területén a protokoll egy kicsit más volt, mint idekint. Abban a zárt közösségben jóval szigorúbb szabályokat léptettek érvénybe. Természetesen mi is átálltunk szinte egyik napról a másikra a digitális oktatásra, hiszen a tananyagokkal haladni kellett. Természetesen az érettségire való felkészülés nehezebb volt ebben az időszakban és – az országos adatokhoz hasonlóan – a fogvatartottak közül az érettségi vizsgákra jelentkezők száma csökkent. A korábbi 50-60 fő helyett, mintegy 30 jelentkezőt regisztráltunk az összes bv intézet tekintetében az idei vizsgaidőszakra. A bv intézetekben szervezett érettségi vizsgákra a bevett szokás szerint csak azok a diákok jelentkeznek, akiknek felkészültségi szintje megfelel a követelményeknek. Pedagógusaink ezt őszintén megbeszélik diákjainkkal, közlik velük a valós tudásukat és felkészületlen tanulónak nem javasolják a jelentkezést. Ez közös érdeke a tanulónak, az adott büntetés-végrehajtási intézménynek és a Pannon Oktatási Központ Gimnáziumnak egyaránt. Azt tapasztaljuk, hogy az elvárt tudásszint mellett a másik fontos küszöb a vizsgán történő szereplés. Az elítéltek jellemzően nem sokat szerepeltek nagyobb közönség, pláne vizsgabizottság előtt. Sokaknak ez problémát jelent, így pedagógusainknak nemcsak a tananyagra, hanem erre is fel kell készíteni a vizsgázókat. A vizsgázók életkora is nagyon eltérő, nem ritka, hogy 50-60 évesek érettségiznek. Ennek számos szempontból lehet örülni, ám felvetődik bennem a kérdés: ők hol voltak eddig?

Tanulóink nagyon különböző tudásszinttel érkeznek hozzánk. Vannak, akiknél az írás-olvasás tanulásával kell kezdenünk, és vannak, akik már előrehaladott tudással rendelkeznek. Bár az analfabetizmus az utóbbi évtizedekben nagy mértékben csökkent, de általánosságban elmondható, hogy tanulni meg kell tanítanunk az elítéltek jelentős részét.

E tanulási folyamathoz felkészült pedagógusok is kellenek.

– Valóban, remek munkatársakkal dolgozunk együtt országszerte, most már hosszú évek, évtizedek óta. A vizsgakövetelmények ugyanazok, ám minden tanulónk más és más szociokulturális háttérrel érkezik. A pedagógusaink óráról órára apró lépésekkel próbálnak segíteni – ám a cél jelentős. Aki ebben az élethelyzetben megszerez egy piacképes szakmát, vagy egy érettségit, az a „kinti világban” jóval könnyebben megkapaszkodik a munkaerőpiacon. Mindez társadalmi érdek is, hiszen, akinek van biztos megélhetése, az kevésbé találkozik újra a bűn világával. Sokan a büntetés-végrehajtás keretein belül végzik el az általános iskola nyolc osztályát, mások itt érettségiznek, megint mások szakmát szereznek. E képzések természetesen egymásra épülnek. A tanulás az elítélteknek is kihívást jelent, ugyanakkor élményt is ad egyben. Munkám során magam is számos megható pillanattal találkoztam. Évtizedes büntetését töltő elítélt kiválóan, átéléssel szaval például József Attila, vagy Petőfi verset. Ilyenkor, a tanárember is elgondolkodik, de ugyanúgy a tanulón is látni, hogy számára is fontos, hogy azt a verset akkor és ott, az adott szituációban elmondja. A tanulást, mint kitörési lehetőséget remélhetően egyre komolyabban veszik majd az elítéltek a jövőben.

Az idei tanév végén hányan vizsgáznak?

– Országos tekintetben összesen 28 fő tesz érettségi vizsgát, a szakképzésben ágazati alapvizsgát 279-en, szakmai vizsgát pedig 136-an tesznek.