Kegyelmi eljárás

Kegyelmi kérelem a büntetőeljárás megszüntetése, a még végre nem hajtott büntetés vagy intézkedés elengedése, illetve mérséklése, továbbá a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt nyújtható be. Az egyéni kegyelmezés jogát a köztársasági elnök gyakorolja. Az igazságügyi miniszter előkészíti és ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit.

Eljárási kegyelemre a büntetőeljárás jogerős befejezéséig van mód. A büntetőeljárás megszüntetése iránt kegyelmi kérelmet annál az ügyészségnél, illetőleg bíróságnál kell benyújtani, amely előtt az eljárás folyik. Ha a büntetőeljárás megszüntetésére irányuló kegyelmi kérelmet nem a terhelt nyújtotta be, a terhelt hozzájárulását a kegyelmi eljárás lefolytatásához be kell szerezni.

Végrehajtási kegyelmi kérelem, az ítélet jogerőre emelkedését követően, kizárólag a még végre nem hajtott büntetések és a mellékbüntetés például: közügyektől eltiltás, továbbá az intézkedések közül a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés vonatkozásában nyújtható be.

A kegyelmi mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok megszüntetését jelenti. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés azonban nem terjed ki a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából való törlésre. A még végre nem hajtott büntetés és intézkedés elengedése vagy mérséklése, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani.

A kegyelmi eljárás hivatalból vagy az írásban benyújtott, saját kezű aláírással ellátott kérelemre indul. A kegyelmi kérelem benyújtásának a büntetőeljárás folytatására, valamint a büntetés-végrehajtás megkezdésére nincs halasztó hatálya, de a kegyelmi eljárás során a
miniszter által átruházott hatáskörben eljárva a parlamenti államtitkár elrendelheti a büntetés vagy a javítóintézeti nevelés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását.

Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a terhelt törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be. A bíróság a kegyelmi kérelmet, a büntetőügy résziratait, valamint a további beszerzett iratokkal együtt nyolc napon belül felterjeszti a miniszterhez. A miniszter a kegyelmi kérelmet minden esetben felterjeszti a köztársasági elnökhöz, aki indokolási kötelezettség nélkül dönt. A köztársasági elnök határozata a kegyelmi elhatározás napjával hatályos, de a miniszter ellenjegyzése szükséges a határozat érvényességéhez.

Eljárási kegyelem esetén a kegyelmi döntésről szóló határozatot a terheltnek, a védőnek és a kérelmezőnek az a bíróság, illetve ügyészség
kézbesíti, amely előtt az eljárás folyik. Végrehajtási kegyelmi kérelem vagy mentesítésre irányuló kegyelmi kérelem esetén a kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság kézbesíti az elítéltnek és a kérelmezőnek. Ha az elítélt a szabadságvesztését vagy a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot a miniszter a bv. intézet vagy a javítóintézet útján kézbesíti. A köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak nincs helye.