Érvénesek még ma is a régi népi megfigyelések?

A fagyosszentek napoknak az időjárásban azért van jelentősége, mert a növények és fák már javában virágoznak, de a még zsenge növényzet, ezeket a fagyokat már nehezebben viseli el, ezért ilyenkor jelentős fagykárok is keletkezhetnek.

A jelenséggel már régóta foglalkoznak a szakemberek

Több neves meteorológus szerint a fagyosszentek idején Északnyugat-Európában rendszerint légnyomási maximum van, míg keleten és délkeleten alacsony a légnyomás. A légnyomásminimum közepe pedig Magyarország, ahol az Alföld ebben az időben erősen fölmelegszik. Az Alföld magyarországi szakasza 52 000 km² és északon az Északi-középhegységig, nyugaton a Balatonig és a Dunántúli-dombságig terjed ki. A terület tökéletes síkság, a szintkülönbségek elenyészőek. A síkvidéken 145 kilométerenként haladva észak felé átlagosan 1 fokkal csökken az adott terület átlaghőmérséklete. Tehát Baján 1 fokkal magasabb az átlaghőmérséklet, mint Budapesten. A fagyosszentek jelenségével részletesen foglalkozott Hegyfoky Kabos, akinek „A május havi meteorológiai viszonyok Magyarországon” című 1886-ban e témában megjelent munkája is ékesen bizonyít. A májusi lehűlés jelenségét nemcsak hazánkban észlelhetjük, hanem a szomszédos Ausztriában, de Lengyelországban és Németországban is.

A néprajzkutatásban is megjelennek

A fagyosszentekkel a néprajz is foglalkozik, ezért az olyan sebezhetőbb növények palántáit, mint például az uborka, a paradicsom, a paprika, vagy a bab, csak a fagyosszentek után ültetik ki a szabadba, elkerülve így a várható májusi fagyokat. A délvidéki Topolyán úgy tartják, hogy „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket”. Egy berettyóújfalusi rigmus szerint pedig „Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik és fagyot ráz”.

A kárpátaljai Nagydobronyban viszont úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz lesz a termés, még a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Zagyvarékason úgy vélték, ha fagyosszentekkor nincs felhő, akkor sok lesz a bor. Egyébként a történelmi Magyarország több vidékén is azt tartották, hogy ha ezeken a napokon az időjárás felhőtlen, akkor jó bortermés várható.

A szakemberek szerint, a szentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelés között ugyan nincs szoros összefüggés, de a néphagyomány azonban mégis teremtett. Az ország különböző tájain ezért alakultak ki az idevágó hiedelmek, illetve több történetet is kapcsoltak az emberek a fagyosszentekhez. A meteorológusok szerint viszont a légnyomásváltozás miatt nagy valószínűség szerint, mint központi országba, hazánkba ezekben a májusi napokban sarkvidéki hideg levegő tör be és ez okozza az éjszakai fagyokat, ami megtizedeli a termést és komoly károkat okoz a magyar embereknek.

Ezért aztán elmondható, hogy a három fagyosszent, név szerint Pongrác, Szervác és Bonifác nem tartozik a legnépszerűbb szentek körébe.

Felhasznált irodalom

Kovács Gergelyné: Alföld, Panoráma Kiadó, Budapest, 1983. Bokor József (szerk.). Fagyos szentek, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET 1998.

Paládi-Kovács Attila (főszerk.) Magyar néprajz, VII. kötet.

Magyar katolikus lexikon