Csodálatos rendezvény volt a lovasnap

Valószínűleg sokan nem adtak volna sanszot az eredményes lebonyolításra – az erre az időszakra kialakult csapadékos időjárás miatt. Az eső viszont szerencsére az egész környéken reggelre elállt, a résztvevők, a különböző mutatványosok és a vendéglátók reggel nyolcra benépesítették az idilli helyszínt. A csendes szél leszárította a növényzetet, a reggeli elkészült, felcsendült a muzsika, megkezdődött a régóta várt esemény.

A nyitányra pontosan érkezett Varga Gábor, a térség országgyűlési képviselője, aki a fogadtatás miatt ezúttal is „hazai” pályán érezhette magát. A lovassport kedvelője és értőjeként barátsággal látogatta végig a helyszínt és ezúttal is számos beszélgető partnerre lelt.

Ez a nap népi hagyományok továbbéltetéséről szólt. Ennek az egyik szép virága a néptánc. Előbb a profik léptek a színpadra. Czuppon Péter Nagyvenyimi csoportja. 

Hadd ne dicsérjem túl őket, de a megújult ragyogó viseletbe öltözött leányok és legények a féltízes csípős, szeles délelőttön olyan produkcióval érkeztek, amit egy jól fűtött színházterem esti előadásán is boldogan tapsolnánk végig. - Hogyan csinálnánk másként? A tánc mindig ugyanazt az üzenetet hordja, a táncosaim éjjel kettőkor is ragyognak tőle, a közönség itt volt, hát akkor így kell táncolni, mint most is- mondta a csoport vezetője.

Lehet-e ettől följebb vinni a hangulatot? Daruszentmiklóson föltétlenül. Pláne, ha a helyi Benedek Elek általános iskola növendékei lépnek a közönség elé. A ragyogó tündérkék megérkeztek és óriási sikert arattak. Az első percekben mindenki, maguk a versenyzők is meglepve látták, hogy a díszelgő körre felsorakozók nem fértek föl a pályára. Aztán a menet büszkén megindult és elkezdődött az Akadályhajtás. Az első versenysorozat teljesítése után látványos, ott még eddig nem látott bemutatók követték egymást. A Sóskúti Manók elképesztő lovas torna gyakorlataikkal, nagy sikert arattak. Őket az RS Assistance lovastusa - military bemutatója, követte, olyan produkciókkal, hogy szinte a szemünknek sem hittünk. Ezután megjöttek a csikósok, hogy még jobban elvarázsolják a közönséget. 

Őket a versenyzők Vadász futama követte. A fogatok megmérettetése után Tóth Lajos következett a Puszta ötösével. A sikere borítékolható volt, le is aratta. A lovasok és a lovak óriási harmóniában tették a dolgukat, s hogy mindenkinek biztosan megjöjjön a legjobb kedve, még a Nap is kisütött. A bográcsokat is üzembe helyezték, a főzőmesterek között versenyt hirdettek, ők pedig finomakat főztek. Egyedül a zsűri volt bajban, hogy melyik étek lett a legfinomabb.

Az ötletgazda és a főrendező az első alkalomtól kezdve, ahogy most is Rauf Norbert a falu polgármestere volt. Ezt az eseményt is kellő körültekintéssel, egy abban jártas csapattal közösen készítette elő, és bonyolították le. - Talán a legnagyobb kihívást az esős időjárás jelentette, de látható módon a Jóisten meghallgatta a kérésünket és ideális, sportra való, csapadékmentes időjárást teremtett a számunkra. Nagyon sok településről kerestek föl bennünket ezen a napon is, aminek nagyon örülök. Remélem, hogy a jó hírüket viszik el ezzel a rendezvénnyel kapcsolat is, és visszatérnek hozzánk, a hasonló látványos rendezvényeinkre.

Úgy láttam, hogy itt a helyszínen, az eső dacára, már csütörtök óta lázas munka folyt – állapítottuk meg. - Igazából már jóval előbb, hónapokkal ezelőtt elkezdődött a munka a szervezéssel, de a gyakorlati tenni valókhoz, például a pályán látható lovas tanya megépítésébe a Maszlag Gábor is időben belekezdett – mondta a polgármester.

Hogy telt ez a mai versenynap – kérdeztük. - Gyorsan elrepült az idő és nagyon jól éreztem magamat. Ettől viszont sokkal fontosabb, hogy a versenyzők, a stábjuk valamint a kilátogatók a felmérésünk szerint hasonlóképpen nyilatkoztak róla. Nagyon komoly versenyt bonyolítottunk le. A versenyzők magas létszáma miatt volt olyan futam, amit bár technikailag arra is felkészültünk, idő hiánya miatt nem tudtuk lebonyolítani. Ennek ellenére jól telt a mai napunk – jött a válasz. Majd hozzátette a polgármester: - Szerettünk volna olyan betétfutamokkal is kedveskedni a vendégeinknek, amik ritkán láthatók és most ez egy kiváló alkalom volt a bemutatásukra. A tapsok alapján jónéven vették ezt az ötletünket is. A népihagyományőrző csikósprogram ma is osztatlant sikert. Az például valószínűleg soha nem megy ki a divatból. 

A pályamester Maszlag Gábor volt. Állítólag nagyon nehéz pályát építettél. Sok haragost szereztél vele magadnak – szögeztük neki a kérdést. - Nem volt ez olyan kemény, hogy azzal magamra haragítsam az indulókat, mert volt már itt ettől nehezebb is. A verseny díszletét, a gémeskutat, a kunyhót a karámot is én készítettem el, sőt az etető vájút is én hoztam el hozzá. Erre tényleg büszke vagyok. Pláne a segítségemre, aki egy nyolcéves kisfiú volt. Gyönyörűen dolgozott – válaszolta. 

Mi volt a célod a versenypályánál – folytattuk a kérdezősködést. - Az, hogy minél gyorsabb legyen, amit az elért időeredmények igazoltak. Úgy érzem, hogy erre az évre nagyot léptünk előre, mert nagyon sok indulót fogadhattunk, a létszámuk negyven fölött volt. A pálya mérete ideális volt, de a nagy örömünkre megemelkedett létszám miatt az idővel álltunk szűkében. Délidőben nagyon szép betétprogramok voltak, amik ahogy a versenyek, szintén sok nézőnek voltak kedvesek. Lehet, hogy két naposra kell a jövőben tervezzük az eseményünket? Idén is Tóth Lajostól a Guiness rekordertől láthattuk ezt a különleges lovas showt. Ez valószínűleg soha nem megy ki a divatból, mert nagy az érdeklődés iránta és ezért sokfelé próbálkoznak a bemutatásával. Természetesen minden versenyző lovassal beszélgettem, akik meg voltak elégedve a körülményekkel és ebben az esős időszakban még az időjárással is. Szerencsénk volt azzal is, mert nem esett, sőt délutánra még a Nap is kisütött. Remélem, hogy jövőre is szükség lesz ránk, mert akkor egy még jobb lovas programot és pályát tudunk összeállítani – kaptuk a kimerítő választ.

Birtalan Lilla a Madár Team tagjaként Előszállásról érkezett. - Első alkalommal vettem részt egy ilyen versenyen, akadály és vadászhajtásban is indultam, nyilván, ahogy a többi versenyző, én is győzni szerettem volna, de remélem annak is eljön majd az ideje. Most különdíjat kaptam, amire büszke vagyok és nagyon örülök neki. Lehetett volna jobb is a teljesítményem, az egyik futamon egy hibát vétettem, a másikon anélkül teljesítettem a távot. Segédhajtóként is bemutatkozhattam. Nagyon izgalmas és élvezetes volt az egész napom. Úgy érzem, hogy jó viszonyban voltam a lovakkal. Ők óriási energiával száguldották volna be a pályát, de szerencsére sikerült őket kordában tartanom. A segédhajtóm Madár Gábor volt, akivel jól tudtunk együtt versenyezni – mondta el lapunknak.