Óraátállítás helyett odébb az időzónát?

Évtizedekig természetes volt, hogy két „idővilágban” élünk, nyáriban és téliben, hogy félévenként óraátállítás vár ránk. Az utóbbi időben azonban egyre többen gondolják úgy – szakemberek, nem szakemberek –, hogy semmi szükség sincs arra, hogy az órát ide-oda állítgassuk.

Agárdy Csaba

Magyarországon a lakosság majdnem száz százaléka ellenzi az évente kétszeri óraátállítást

Fotó: Pixabay

Olyannyira igaz ez, hogy az Európai Unió (EU) is foglalkozott a kérdéssel, és 2019-ben az Európai Parlament (EP) a tavaszi és őszi, egyórás óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött. Az EP 2018 februárjában európai polgárok kezdeményezésére felkérte az Európai Bizottságot (EB), hogy tekintse át a nyári időszámításra vonatkozó irányelvet, és szükség esetén javasolja annak megváltoztatását. Az EB az ezt követően elvégzett konzultáció során 4,6 millió választ kapott európaiaktól, akiknek nyolcvannégy százaléka az időátállítás ellen foglalt állást. (Magyarországon az ellenzők száma több mint kilencven százalék volt.) Az EU azután arról döntött, hogy 2021-ben lesz utoljára váltás akár nyári, akár téli időszámításra (az országok maguk dönthettek arról, hogy melyiket választják). A koronavírus-járvány miatt azonban halasztódott a dolog, az uniós országoknak kisebb bajuk is volt annál, minthogy az óraátállítással foglalkozzanak.

A lényeg: ebben az évben szombatról vasárnapra hajnali három óráról kettőre állítjuk az órát – ez tény. De mi is a lényege ennek a csiki-csukinak, mi az előnye, mi a hátránya, és elsősorban mi a története?

Talán kevesen tudják, vagy gondolnánk, de mi, magyarok ebben a témakörben is az úttörők közé tartoztunk. Az országok közül elsőként a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, amit 1916 április 30-án 23 órakor vezettek be a két birodalomban, majd sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra. A II. világháború kitöréséig nem is merült fel a használata. Akkor ismét a háborús erőforrásokkal való spórolás miatt vezették be.

Az óraátállításnak kezdetben számos pozitív hatása volt, hiszen például jelentős mennyiségű energiát spóroltunk vele, kedvezett az építőiparnak, a mezőgazdaságban dolgozóknak, akik a nyári időszakban hosszabb ideig végezhették a szabadban a munkát, és a hosszabb nappaloknak köszönhetően kevesebbet és kevesebben vezettek szürkületben, sötétben. A téli és nyári időszámítás ellenzői szerint azonban manapság közel sem annyira jelentős az óraátállítással elérhető megtakarítás, ugyanakkor az igen nagy terhet ró az emberi szervezetre. (Az energiamegtakarítás Magyarországon például 2011-ben 120 gigawattóra volt, körülbelül hatmilliárd forint, ami minden lakosra vetítve nagyjából hatszáz forintot jelent.)

Az óraátállítás előnyének tartják a szakemberek, hogy csökken a délutáni szürkület miatt bekövetkező közúti balesetek száma, valamint az esti betörések száma is. A legtöbb munkavállaló – akiknek túlnyomó többsége nappali műszakban dolgozik – előnynek tartja, hogy délután tovább van világos, és a szabadidő eltöltésének lehetősége a szabadban egy órával meghosszabbodik a hosszabb ideig tartó világosság miatt. Hátrány, hogy az emberi egészségre a biológiai óra és az alvási ciklusok megzavarásával bizonyíthatóan károsan hat, hátrányos hatású a közérzetre rövid távon.

Sokak számára az óraátállítás akár egy-két hétig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel jár, mivel az ember belső, biológiai óráját nem lehet egy pillanat alatt átállítani. Az alvási ciklus is felborul, az ember este nem tud elaludni, reggel pedig kialvatlanul ébred. A tavaszi óraátállítás utáni három napban megnövekszik az infarktusos esetek száma. (Az őszi visszaállításkor hasonló mértékben csökken).

Talán sosem volt olyan erős vita világszerte az óraátállítás kapcsán, amelynek szószólói abban egyetértenek: nincs szükség rá – írja közleményében a Magyar Alvás Szövetség.

Az országok mintegy hatvan százaléka nem állítgat, és több mint hetven ország fontolgatja a teljes megszüntetését. Az Európai Unióban is. A tagállamokra vár a döntés: a nyáriban, vagy az eredeti, úgymond természetesnek tartott téli verzióban maradjunk.

Nagyon sokan – közöttük mi, magyarok is – a nyári időszámítást preferálják, számítva arra, hogy a korai sötétedést megelőző nappali világosság tovább tarthat. A téli verzió hívei pedig a kora reggeli sötétség meghosszabbodása miatt táplálnak ellenérzéseket – írják.

Az utóbbi időben felmerült egy érdekes kérdés. Sokan nem az óraátállításban látják a jövőt, hanem abban, hogy Magyarország időzónát váltson.
Herman Gábor székesfehérvári telekommunikációs mérnök úgy véli, az óraátállítás eltörlésénél sokkal jobb ötlet lenne az, ha Magyarország teljesen átkerülne a kelet-európai (EET) időzónába, megtartva a téli és nyári időszámítást is. Az egészségünkre, a közérzetünkre a szabadidős és sportolási tevékenységeinkre is jó hatással lehetne, és a gazdaság mellett a turizmusnak is adna egy pluszlöketet.

Herman Gábor szerint nem jó dolog egy adott időzóna keleti sávjában élni. Állítja: ha Magyarország is a kelet-európai időzónába (UTC+2 zóna) tartozna, mint Finnország, a balti államok, Ukrajna, Románia és Törökország, akkor ugyan decemberben és januárban még sötétben indulnánk el otthonról munkába, iskolába, viszont tavasztól ősz végéig hosszabbnak tűnne a nappal. Számokban kifejezve: télen a mostaninál hetvennyolccal több olyan napunk lenne, amikor csak hét óra után kelne fel a nap, cserébe viszont nyáron hatvankilenc olyan napot kapnánk pluszban, amikor még este nyolc óra után is világos van. (A jelenlegi 101 helyett 168 ilyen nap lenne.)

Nézzük, mit is jelentene az új időzóna Herman Gábor szerint: 6,8 milliárd forint energiamegtakarítást. Az emberek ébredése közelebb kerülne a napkeltéhez. Egy világos órával hosszabb lenne minden este. A több napfény egészségessé (több D-vitamin), jókedvűbbé tesz, ami hosszabb távon megjelenik majd az egészségügyi kiadások csökkenésében is, illetve a depressziós betegségek és bűncselekmények számának csökkenésében. Az egy órával hosszabb estéken többet kirándulva, többet költve nőne a turisztikai szektor árbevétele is. Ahogy az sem mellékes, hogy a gyerekeknek télen sem kell sötétben hazamenni a délutáni órák után az iskolából.

Nem Magyarország lenne az egyetlen, amely felülvizsgálja az óraállítást. Portugália 1996-ban átsorolta magát egy másik, keletebbre fekvő időzónába, ennek megfelelően úgy élnek, mintha egész évben nyári időszámítás lenne. Ezt a spanyolok is megirigyelték: egy parlamenti bizottsági jelentés szerint Spanyolország több mint hetven éve nem a jó időzónában van, ezért a képviselők most azt fontolgatják, hogy egy órával eltolják azt. Ha egy szakértői bizottság, benne kutatókkal, közgazdászokkal, csillagászokkal támogatnák az időzóna-váltást, akkor legalább két év kellene az átállás megtervezéséhez. Addig persze az embereket is meg kellene győzni, hiszen valószínűleg tartanának a változástól, de megérné, és ne feledkezzünk el arról, hogy az 1980-ban kezdődött, évenként kétszeri óraátállítást is megszoktuk.