Azonnali lépést követel az aszályhelyzet

További veszé­lyekre számítanak a kutatók

Az ELTE szerdai közleményében az áll, hogy a kutatók legújabb aszálytérképe sokkoló képet nyújt az európai mezőgazdasági termelésről, mivel a növények számára elérhető talajnedvesség éves átlaga szinte az egész kontinensen csökkenő tendenciát mutat 1981 és 2017 között. A tanulmányból kiderül, hogy a vegetációs időszak nagy részét lefedő nyári félév az európai mezőgazdasági területek közel felén csökkent lényeges mértékben. 
Az European Journal of Agronomy című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a jelentős mértékű csökkenés Kelet-Európában, ­Ukrajnában, Moldovában és Romániában történt, amíg Észak-Európa szenvedte el a legkisebb mértékű talajnedvesség-veszteséget. A legnedvesebb talajokon az alpesi, a balti és a nyugat-balkáni országokban gazdálkodnak, a legszárazabb mezőgazdasági területek elsősorban a mediterrán és kelet-európai országokban találhatók. Magyarországot és az Észak-Balkán országait szintén a legszárazabb talajú országok között említik. 
„Az Európa nagy részén 2015 óta szinte megszakítatlan aszályos periódus halaszthatatlan beavatkozást igényel” – figyelmeztet a tanulmányban Pinke Zsolt, az ­ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai, hozzátéve, hogy az elmúlt években annak örülhettünk, hogy Magyarország jórészt kimaradt ebből a kétezer éve nem tapasztalt aszályhullámból.