Gyermeknapi programok várták a kicsiket városszerte

Az MMK-ban már reggel elkezdődtek a gyermeknapi programok és ezt valahonnan a gyerekek is megsejthették, mert többen is érkeztek szinte nyitásra, hogy aztán dél körül ez a létszám már meghaladja a nyolcszáz főt. Ami nem is csoda, hiszen Kováts Rózsa, az intézmény vezetője és csapata kiválóan megszerkesztette a vasárnapi „étlapot”. Szinte felsorolni is nehéz: kígyózó sorok álltak az ugrálóvárnál az MMK udvarának hátsó részén, ahogy nagyon sokan vártak a pónilovaglásra is szemben. A lufis bohóc műsorát egész csapat nézte szinte tátott szájjal, míg mások arcfestéshez álltak sorban. Délelőtti ottjártunkkor egyre csak jöttek a családok, szinte teljesen megtelt érdeklődőkkel az MMK udvara, s ez még délután, újbóli látogatásunk idején is így volt.

A régi vidámpark területén a délelőtti órákban nem voltak ilyen sokan. Itt tis népszerű volt az ugrálóvár, sokan kérték a szüleiket, hogy ehessenek a kitelepült vattacukros finomságaiból. A sportpályákon nem nagyon volt élet, páran azért rúgták a bőrt vagy csak úgy labdáztak. A Kalandpark 11óra után nyitott, itt Orosz Csaba önkormányzati képviselő instruálta és vezette a vállalkozó szellemű gyerekeket. Belőlük azért akadt: sokan felvették a bukósisakot, védőfelszerelést, hogy bejárják a kalandos farönk és kötélpályát. A kisvonat, mely a park és az MMK között ingázott, rendre megtelt utasokkal.

A Krisztus Király Főtemplom aulájában délután kezdődtek a gyermeknapi programok. Aki akart részt vehetett a templombejáráson, toronyba mászáson, majd négy órakor a Manócska Társulat interaktív műsorán, ahol a mozgás állt a középpontban. Az altemplom előtti előcsarnok meg is telt érdeklődőkkel.

A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság meghirdette a nyitott laktanya programot erre a napra. Ha nem is tömött sorokban, de érkeztek ide is érdeklődő gyerekek a szüleikkel. Megnézhették a hatalmas tűzoltóautókat, be is ülhetett aki akart, a létrás autóra is fel lehetett mászni, szóval ez igazi paradicsom volt a kicsiknek, ezt e sorok szerzője első kézből támaszthatja alá: 8-10 évesen Kusler János vezetésével én is felülhettem a nagy vasakra, nyomhattam a szirénát stb. stb.

Az időjárás nem volt kedvező, bár ez nézőpont kérdése, ha negyven fok lett volna és szikrázó napsütés, akkor lehet, hogy hűvösebb időért fohászkodott volna a szülők, nagyszülők sokasága, így meg azért, hogy nehogy essen. Vélhetően a gyerekeket ez abszolút nem érdekelte, önfeledten szórakoztak és hogy estére ők vagy a szülők fáradtak el jobban az találós kérdés marad.