Feladatok, lehetőségek a gazdaságfejlesztés terén

A rendezvény házigazdája, Pintér-Péntek Imre megyei kamarai elnök köszöntötte a vendégeket, a megyei önkormányzat, a kormányhivatal, az adóhatóságok és a vállalatok valamint a Széchenyi István Egyetem vezetőit, az országgyűlési képviselőket, a kamarai tagokat, majd ezt követően a lehetőségekről és a tervekről beszélt előadásában. Dr. Navracsics Tibor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos a térségben tapasztalható gazdasági versenyről, prof. dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az iparfejlesztés eddigi eredményeiről és jövőbeli irányairól adott áttekintést. A konferencia keretében a kamara, a Széchenyi egyetem, Győr város, valamint hat környező település megállapodást írt alá a győri térség gazdaságfejlesztési akciótervének megvalósításában történő együttműködésről. 

A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó konferenciájának fő témáit az északnyugat-magyarországi régió gazdaságfejlesztési lehetőségei adták. A térséghez tartozó megyék – Fe­jér, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Zala – és a városi kamarák elnökeit, a megjelent önkéntes tagokat, a vállalkozások képviselőit, valamint Navracsics Tibor kormánybiztost és Palkovics László minisztert Pintér-Péntek Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte, aki ezt követően Kamarai feladatok, lehetőségek, víziók a gazdaságfejlesztés területén címmel tartott előadást. Pintér-Péntek Imre kiemelte: a megye gazdasági szeplőinek a foglalkoztatási problémák okozzák az egyik legtöbb gondot. Az itt működő cégek Béccsel, Pozsonnyal, Burgenlanddal versenyeznek, hogy itthon tartsák a dolgozóikat. Ma ez szinte lehetetlen feladat, ugyanis a magyar vállalkozások átlagosan a burgenlandi jövedelmeknek az 55 százalékát, a bécsieknek 28 százalékát, a szlovákiai pozsonyi régió béreinek 51 százalékát képesek fizetni. A hozzáadott érték, a hatékonyság növelése érdekében a megyei kamara Gazdaságfejlesztési projekt munkacsoportjai három kitörési pontot azonosítottak, ezek a logisztika, a turizmus és a járműipar további fejlesztése. Ez utóbbi területhez kapcsolódóan a kamara javaslatot tett egy tudásközpont létrehozására, amely a Széchenyi István Egyetemmel együttműködve technológiai transzfercentrumként és a duális képzés központjaként működne. A szigetközi ökoturizmus megteremtése érdekében látogatóközpont kialakítását javasolják, a logisztikai infrastruktúra bővítése érdekében pedig az út- és vasúthálózat valamint a meglévő repülőterek bővítését tarják szükségesnek. A fejlesztési források elosztásánál a régiót éppen meglévő gazdasági ereje miatt gyakorta hátrébb sorolják, ám a megyei kamara elnöke emlékeztetett: „Ahhoz hogy egy szerelvény haladjon, adni kell üzemanyagot a mozdonynak is!” 

Dr. Navracsics Tibor, az ­Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos előadásában megerősítette: a régió gazdasági szereplői Burgenlanddal, Béccsel és Pozsonnyal versenyeznek, ezért speciális igényeik vannak az uniós és a hazai támogatásokat illetően. „Kevesebb szociálpolitika, több versenyképesség” – fogalmazta meg szükséges finanszírozási irány filozófiáját a kormánybiztos. A gazdasági mutatókat összehasonlítva a külföldi versenytársakhoz képest Észak-Dunántúl lemaradása sok területen jelentős, ám például a foglalkoztatottak lét­szám­arányát tekintve már megelőzzük osztrák szomszédainkat. Navracsics Tibor szerint van reális esély arra, hogy az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónához tartozó vállalkozások felzárkózzanak burgenlandi társaik gazdasági teljesítményéhez. 

Az előadást követően Molnár Albert Győr térségi elnök bemutatta azt a gazdaságfejlesztési projektet, amelyet az elmúlt évben életre hívott kamarai munkacsoport dolgozott ki. A dokumentum azokat az elképzeléseket tartalmazza, amelyek kitörési pontokat, további fejlődési lehetőségeket jelenthetnek a környék vállalkozásai számára. A konferencia keretében együttműködési megállapodást írt alá Győr, Tét, Pannonhalma, Gönyű, Győrújbarát, Kunsziget és Vámos­szabadi polgármestere, valamint Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke és Pintér-Péntek Imre, a kamara megyei elnöke. 

Akkor most előzünk, vagy nem előzünk? – tette fel a kérdést prezentációjának alcímében dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, és rögtön hozzátette: a kormányzat és a minisztérium feladata, hogy biztosítsa azt a hátteret, amely alkalmassá teszi a gazdaságot az előzésre, és amint az adatok mutatják, az elmúlt mintegy tíz évben jelentős lépések történtek ebben az irányban. A teljesítményt jellemző mutatók közül kiemelte a 2021-es, 7,1 százalékos gazdasági növekedés tényét és magyar ipar dinamikusan fejlődését 2010 óta. A beruházások tekintetében a kontinens dobogósai közé tartozunk, és a kisvállalkozások termelékenysége is többszöröse az uniós átlagnak. A minisztérium azonosította azokat a technológiákat, amelyek a következő tíz évben meghatározó szerephez jutnak, s amelyek magyarországi fejlesztését ösztönözni kívánják. „A következő uniós pénzügyi ciklusban az első számú cél a gazdaság fejlesztése” – mondta a tárcavezető. Így az összes rendelkezésre álló EU-s támogatás mintegy 25 százalékát szeretnék erre fordítani, ami több mint 2100 milliárd forint forrás biztosítását jelenti. „Összességében tehát a magyar gazdaság alkalmas az előzésre.” – vonta le a konzekvenciát Palkovics László miniszter. 

(Forrás: kisalföld.hu) 

A V0 vasútvonal Dunaújváros érintésével valósul majd meg - A konferencián elhangzottakkal kapcsolatban megkérdeztük Králik Gyulát, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara elnökét is. Az Északnyugat-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónába tartozó kamarák egyikének elnökeként fontosnak tartja az így kialakuló együttműködéseket az érintett hat megyén belül. Jól látható, hogy a terület gazdaságfejlesztésének egyik kitörési pontja a logisztika, a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése. Az eseményen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter hangsúlyozta a Budapesten átmenő teherforgalmat csökkentő V0 vasútvonal megépítésének fontosságát, a pontos nyomvonallal kapcsolatban még vannak kérdések, azonban az már biztos Szolnok, Kecskemét, Dunaújváros, Székesfehérvár érintésével valósul majd meg. Az M8-as autópálya továbbépítésének tervei is készülnek, így Dunaújváros gazdasága újabb fontos útvonalakon kapcsolódhat az országos és nemzetközi vérkeringésbe, így a további fejlődés lehetőségei is erősödnek – hangsúlyozza a városi kamara elnöke.