A közlekedés alapja, hogy betartjuk a szabályokat

Annak idején építettek kerékpársávokat városunkban, ezek egy része még most is megvan, másik részüknek meg már csak az egykori nyomvonala fedezhető fel, például a Vasmű út szélesebbik járdájánál. Amit jelenleg is használnak a biciklisek, az a Dózsa György úton, az Építők útján, a Papírgyári úton lévő, a Római, illetve a Béke városrész felé vezető szakaszok. Ezeken kívül vannak utólagosan kialakított, felfestéssel elkülönített bicikliutak, ilyen a kis Vasmű úton vagy az alsó Duna-parton lévő út. 

– Ha van kijelölt kerékpáros út, akkor a biciklivel közlekedők kötelesek azon haladni. Minden más esetben az autósok által használt forgalmi sávon közlekedhetnek, a KRESZ-szabályok betartásával – mondta lapunknak Németh Miklós alezredes, a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályvezetője. 

A biciklis és az autós konfliktusa elsősorban abból fakad, hogy valamelyik fél nem tartja magát a KRESZ előírásaihoz. Engem egyszer például kanyarodás közben vészfékezésre késztetett egy kerékpáros, mert úgy gondolta, hogy az autós forgalmi sávjából áttér a rá merőleges, éppen zöldet jelző zebrára. 

– A Szórád Márton út és a Dózsa György út kereszteződésénél külön lámpa segíti a kerékpárosok átkelését. Ám sok helyen nincs, az ilyen gyalogátkelőhelyeknél a biciklisnek kötelessége leszállni a kerékpárjáról, és úgy haladhat át az úttesten, ha tolja a kerékpárt – mondta az alezredes. Hozzátette, lenne mód arra, hogy például a Bocskai utca és a Kallós Dezső utca kereszteződésében megoldják a kerékpáros útvonalak összevezetését, hogy leszállás nélkül tudjanak átkelni. Ennek érdekében már jó ideje lobbizik a helyi baleset-megelőzési bizottság. Nyilván a gyalogátkelőn azért kell leszállni és áttolni a biciklit, mert így csökken a baleset kockázata: az autó sofőrje nehéz helyzetben lenne, ha még egy váratlanul, gyorsan jövő biciklisre kellene számítania. 

– A közösségi közlekedést segítené elő, ha jó kerékpáros úthálózat alakulna ki. Hely és lehetőség lenne rá. Szerencsére a kerékpáros balesetek száma nem kirívó a városban, de a megelőzés szempontjából az lenne a legideálisabb, ha határozottan elkülönítenék a kerékpárosokat a gyalogosoktól, illetve a kerékpárosokat az autósoktól – magyarázta Németh Miklós. 

A KRESZ kellő ismerete szempontjából fontos kérdés, hogy a biciklisnek vagy az autósnak van-e elsőbbsége adott helyi közlekedési szituációkban. Ha például kocsival a városháza felől érkezünk, és a Dózsa György útról akarunk bekanyarodni az egyetem mögé, vajon kötelességünk-e elengedni az ottani kerékpáros útvonalon haladó biciklist? A válasz természetesen az, hogy igen. Ugyanez vonatkozik az Erkel és Liszt Ferenc kerti kereszteződésben: ott is a kerékpáros útvonalon egyenesen haladó biciklisnek van elsőbbsége. 

A városházánál, a Széchenyi park felőli oldalánál lévő gyalogátkelőnél már egy kicsit bonyolultabb a helyzet. Ott a biciklisek kötelesek elsőbbséget adni, ezt tábla is jelzi számukra. Ám csak azon autókra vonatkozik, amelyek a körforgóból, illetve a Batsányi utca felől érkeznek. Ha az autó a kerékpárúttal párhuzamosan fekvő, halszálkás parkoló irányából jön a Batsányi felé, akkor bizony az autósnak kell elengednie a kerékpárosokat is. 

Jól tudjuk, hogy a közlekedés legvédtelenebb résztvevői a gyalogosok, ám a kerékpárosoknak is ugyanúgy vigyázniuk kell magukra: nem is kell közlekedési balesetnek történnie, egy gödör, egy pillanatnyi egyensúlyvesztés következtében is lehet olyan rosszul esni, ami súlyos sérüléseket okozhat. Az előírás szerint, ha lakott területen kívül több mint 40 kilométer/órás sebességgel halad a kerékpáros, kötelező a bukósisak (és persze a láthatósági mellény). Városon belül nem kötelező, de nagyon hasznos és csökkenti egy esetleges baleset kimenetelének súlyosságát. A láthatósági mellény éjszaka és rossz látási viszonyok esetén kötelező. Ám ezek általános viselete legalább annyira hasznos, mint a bukósisak, hiszen előbb észrevehetnek minket az autósok.