Nincs több egyetemi PPP-teher

Ez a két fontos intézkedés természetesen érinti a mi intézményünket, a Dunaújvárosi Egyetemet is. 
„Jelentős segítség a felsőoktatási intézmények gazdálkodásában, hogy mindegyikük mentesül az épületfejlesztéseikhez a baloldali kormányok által 2010 előtt megkötött, hátrányos finanszírozási konstrukciók tetemes adósságterhei alól” – írják a közleményben. 
A támogatás kilenc intézmény, köztük a Dunaújvárosi Egyetem gazdálkodását könnyíti meg, és teszi ezzel együtt kiszámíthatóbbá. A közleményben úgy fogalmaznak, hogy a baloldali kormányok által megkötött, elhibázott és pazarló PPP-szerződések komoly pénzügyi terhet jelentettek az intézmények számára. A most lezárult folyamat végére közel félszáz konstrukció kiváltása történt meg mintegy 150 milliárd forint értékben. 
Adósságaiktól megszabadulva az intézmények több fontos beruházást tudnak elindítani az oktatási színvonal emelése érdekében. 
A képzések korszerűsítését, versenyképesebbé tételét a kormány az európai élmezőnybe tartozó felsőoktatási fejlesztési ráfordításokkal támogatja. 

Szabadabb, önállóbb lesz így az intézmények gazdálkodása

Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára elmondta: „A felsőoktatás szabadságához nélkülözhetetlen, hogy az intézmények minél önállóbban tudjanak gazdálkodni. Az egyetemi modellváltás, a teljesítményalapú finanszírozás bevezetése mellett erre szolgál a megörökölt konstrukciók kiváltása is. Tavaly és idén így több mint 300 ezer négyzetméter nettó alapterületű épület kerül a felsőoktatási intézmények tulajdonába. Az intézkedések éves szinten közel 10 milliárd forint megtakarítást eredményeznek a bérleti és szolgáltatási díjakban.” 
A Dunaújvárosi Egyetem is csatlakozott tavaly a modellváltó egyetemek sorába, így már a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány égisze alatt működik. Az átállás apropóján interjút készítettünk korábban dr. András Istvánnal, az egyetem rektorával. A képzési és fejlesztési tervek mellett beszélt arról is, hogy munkaerőpiaci szempontból is vonzóvá szeretnék tenni az intézményt, ahol vannak célok, jó a közösség, családbarát körülményeket biztosítanak, és vonzóak a fizetések is, amelyben elkötelezett a kuratórium is. 
„Az állami, alapítványi és egyházi felsőoktatási intézmények ötvenezer dolgozójának keresete két ütemben, tavaly és idén összesen több mint harminc százalékkal nő” – erről már Bódis József nyilatkozott a minisztérium napokban kiadott közleményében, amelyben hozzátette, a magyar egyetemek tovább javuló versenyképességéhez elengedhetetlen az oktatók, munkatársak anyagi megbecsültsége. A kormány csak 2022-ben összesen mintegy 64 milliárd forintnyi forrást biztosít a béremelések fedezetéül. 
2017-ben 14 ezer felsőoktatásban oktatót és kutatót érintett a kormány komplex, 27 százalékos béremelési programja. 2021 őszén és 2022 elején az alapítványi, egyházi és állami egyetemek, főiskolák dolgozói egyaránt 30 százalékot meghaladó mértékű béremelésben részesülnek. A kormány minden ehhez szükséges jogszabályi és finanszírozási feltételt megteremtett az elmúlt évben.