2021.10.26. 07:00
Ne merüljön feledésbe a múlt!
Hagyományosan a kulcsi polgármesteri hivatal elől indult a fáklyás menet Jobb Gyula polgármester vezetésével. A menethez aztán csatlakoztak a helyi általános iskola diákjai, pedagógusok és Schinogl Ferenc iskolaigazgató is.
Soha nem látott létszámmal vonultak a megemlékezők a Büszkeségpontra Fotók: TT
A fáklyás felvonuláson minden alkalommal sokan vesznek részt Kulcson, idén azonban soha nem látott létszámmal vonultak a megemlékezők az ünnepség helyszínére, a Büszkeségpontra. Létay Ildikó könyvtáros köszöntötte a megjelenteket, majd a kulcsi Fekete István Általános Iskola két tanulója, Reszegi Imre Patrik és Iványi Zoltán Noel szavalatával folytatódott a rendezvény.
Ezt követően Jobb Gyula polgármester vette át a szót. Mint elmondta, külön öröm számára, hogy ilyen sokan eljöttek és a fiatal generáció is szép számmal megjelent.
– Sajnos 65 évvel a forradalom után egyre kevesebben vannak közöttünk olyanok, akik élő szemtanúi voltak e kornak, és természetesen egyre többen vannak azok is, akiknek nemcsak 1956-ról, hanem az azt követő diktatúra időszakából sincs személyes emlékük. Mi pedig felelősséggel tartozunk azért, hogy soha ne merüljön feledésbe, mennyi áldozatot hozott nemzetünk azért, hogy a szabadság ellenségei ne győzedelmeskedhessenek felettünk, hogy ma egy független, demokratikus Magyarországon élhetünk. Kötelességünk és ránk hagyományozott feladatunk, hogy a hősök emlékét megőrizzük, s az ifjúságnak elmondjuk: kik, mit és miért tettek 1956-ban – mondta Jobb Gyula.
– Mély fájdalom és nagyon szomorú kötelesség, hogy ezúttal Kaczander Károlyról, településünk és Fejér megye díszpolgáráról, mindannyiunk Karcsi bácsijáról emlékezve beszélek. Sajnos idén már nem tudunk együtt ünnepelni, mert a közelmúltban elhunyt. Ő volt az, aki szinte valamennyi ´56-os megemlékezésünkön ünnepi beszédet mondott, a Büszkeségpont létrejöttében is jelentős szerepe volt. Ő volt az közöttünk, aki személyes megélője volt az 1956-os eseményeknek, aki első kézből tudott mesélni nekünk az akkori történésekről, sőt, országos szerepet vállalt a forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának megemlékezésében. Hiszen 1956-ban veszprémi egyetemistaként maga is nemzetőrvolt, és fegyveresen részt vett a budapesti, később a veszprémi harcokban, végül az oroszok elfogták és Ungvárra deportálták.
Karcsi bácsi fegyveresen is részt vett a harcokban
Karcsi bácsi szívén viselte azt a feladatot, hogy a mai generáció részére átadja mindazt a tudást, eszmeiséget és információt, amit saját magának kellett megtapasztalnia a harcok, majd később a megtorlás ideje alatt. Kitűzött célja volt, hogy olyan szépen tudjuk megünnepelni október 23-át, mint a 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot.
Ő maga itt maradt, nem menekült el, befejezte az egyetemet, dolgozott, tankönyvet írt, gyerekeket nevelt, tett a közösségért, Kulcs életében is kiemelkedő szerepe volt. Kijelenthetjük, hogy nyomot hagyott a történelmünkben, hiszen harcosa volt Kulcs függetlenné válásának is.
Személye irányt és példát mutatott. Arról, hogyan kell menni előre, nem megtörni, tenni és viselni azt felemelt fejjel, amit a jó Isten nekünk szánt! Ő a mi hősünk volt, és mindig az is marad – hangsúlyozta beszédében a polgármester.
Az ünnepi események végén a település vezetői koszorút helyeztek el a központi emlékműnél, és főhajtással fejezték ki tiszteletüket a hősök előtt.