2021.10.06. 07:00
Arad, a vértanúk és ami mögötte van
A kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította október 6-át, arra emlékezve, hogy 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.
Budapest, 2017. október 6. Áder János köztársasági elnök jelenlétében katonai tiszteletadással felvonják, majd félárbócra eresztik Magyarország lobogóját az aradi vértanúk emléknapján, 2017. október 6-án, a nemzeti gyásznapon. MTI Fotó: Kovács Attila
Történelem – Az 1848–1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. A közkatonák amnesztiát kaptak ugyan, de sokukat besorozták a császári seregbe, a magasabb rangú tisztek, tisztviselők pedig hadbíróság elé kerültek.
A tisztségéről 1848. október 2-án lemondó Batthyányt 1849 januárjában Pesten tartóztatták le. A szabadságharc bukása idején Olmützben raboskodó politikust 1849. augusztus 30-án a haditörvényszék koncepciós eljárásban, felsőbb utasításra, felségárulás miatt kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, de kegyelemre ajánlotta.
Aradon 1849. szeptember 26-án tizenhárom tábornokot és egy ezredest (Lázár Vilmost, aki szintén önálló seregtestet irányított) ítéltek halálra felségsértés és lázadás miatt. Haynau ezt szeptember 30-án hagyta jóvá, de Gáspár András (Ferenc József egykori lovaglómestere) büntetését az utolsó pillanatban börtönre változtatták.
https://www.duol.hu/egyperces/ma-van-az-aradi-vertanuk-napja-2-3860569/
A mindenki által ismert történetet a továbbiakban nem taglaljuk, helyette egy kvízt állítottunk össze, amelyet most ki is tölthet.
