Egy végtelen történet: az avar és a kerti hulladék égetéséről

A 2014-ben hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014 BM rendelet értelmében belterületen, valamint külterületi zártkerti ingatlanok területén tilos szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt más jogszabály megengedi. E jogszabályok megalkotására szóló felhatalmazást a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény adta meg az önkormányzatoknak. Abban az esetben tehát, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték, a tűzvédelmi hatóságnak meg kell indítania a tűzvédelmi hatósági eljárást. Ez a kötelező rendelkezés jól mutatja a szabályozás szigorát.

Az önkormányzatok egészen a közelmúltig jellemzően rendelkeztek is a belterületi tűzgyújtás feltételeit szabályozó rendelettel, s az is igaz, hogy az szerte a vidéki falvakban, sokszor egymás ellen fordította már az égetés-pártiakat a tüzelést ellenzőkkel.

– A természetvédő aktivisták nyomása és az Európai Unió kilátásba helyezett szankciói miatt a parlament hatályon kívül helyezte az 1995-től hatályos törvényt. Így az az általános rendelkezés lépett életbe 2021. január 1-től az avar és kerti hulladék égetésével kapcsolatban, amely egységesen egész Magyarország területére kiterjedően megtiltja az égetést. A törvény deregulálása az önkormányzatok számára egyértelmű feladatot jelölt ki: a kerti hulladék- és avarégetéssel kapcsolatban megalkotott helyi rendeleteket hatályon kívül kellett helyezniük.

Megfelelve e kötelező előírásnak, ezt Nagyvenyimen is megtette a képviselő-testület. Azonban a testület ülését követően elrendelt jogszabály a Covid okozta különleges helyzetre tekintettel ezt a hatályon kívül helyezési kötelezettséget is felfüggesztette. A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló kormányrendelet alapján annak megszűnésig továbbra is a települési önkormányzatok képviselő-testületének a hatáskörébe tartozik az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása. Ám azon településeken, ahol helyi rendelet nem volt, vagy ezt a fentiek okán hatályon kívül helyezték, az avar és kerti hulladék tüzelésének általános, országos tilalma van érvényben, így Nagyvenyimen is. S bár átmeneti jelleggel megnyílt a települések jogalkotási lehetősége, ezt olyan időszakban kapták vissza, amikor a testületek nem ülésezhettek, jogalkotási feladatot nem készíthettek elő.

Ismerve a lakosság tüzeléssel, illetve a most hatályon kívül helyezett rendeletének betartásával kapcsolatos sokszínű – esetenként szélsőségesen eltérő – álláspontját, a képviselő-testület többsége nem kívánta a szakadék egy új, helyi jogszabály okán történő további mélyítését, a csupán átmeneti, a veszélyhelyzet fennállásig, tehát várhatóan rövid ideig tartó jogalkotási felhatalmazást jelentő helyzetben. Hiszen ennek végeztével nem az önkormányzat döntése, hanem az Európai Unió jogából fakadó, generális tilalmi szabályok okán már semmilyen lehetősége nem lesz a lakosságnak a belterületen történő zöldhulladék-égetésre.

– A tűzgyújtási rendelet hatályon kívül helyezésével kapcsolatos döntésről és a hatályos szabályokról egyébként a lakosságot széles körben, a helyi újságban és a weboldalon is tájékoztattuk. A tüzelési lehetőség megszűnését egyesek örömmel fogadták, amíg mások úgy élték meg, mintha a személyes szabadságjoguk csökkenne. Ugyanakkor a helyiek egy része lehetőséget látott a kialakult helyzetben, és például ágdarálót szerzett be, amellyel megoldást nyújthat másoknak is, akár üzleti alapon. Nagyvenyim egy úgynevezett szélcsatornában fekszik, amelyben az uralkodó szélirány egyértelműen ÉNY-DK irányú, Nagyjából a Sopron–Szeged tengelyt követi az uralkodó szél. A területi elhelyezkedés okán tehát a környező településeken esetlegesen még hatályos tűzgyújtási lehetőségből származóan Nagyvenyim levegőjét nemigen szennyezi a szomszéd települések füstje. A helyben végzett illegális tüzelés azonban annál inkább.

A kertekben keletkező zöldhulladék felszámolására a darálás mellett több lehetőség is elképzelhető: komposztálás, biológiailag lebomló zsákokban történő elszállíttatás a Dunanett Kft.-vel, vagy elhelyezés az adonyi hulladéklerakóban. Igaz, e megoldások esetenként több odafigyelést, előkészületet igényelnek, de ezek is megoldások.

A különböző álláspontok megfogalmazódnak például a közösségi médiában. Azonban az ilyen jellegű online világot nem kezelhetjük a lakossági vélemények valós arányát demonstráló, autentikus hírforrásnak, mert az ott megjelenő hozzászólások nem reprezentálják a lakosság egészének véleményét, hiszen alapvetően nem mindenki van jelen a közösségi médiában, vagy a vitázó közösségekben. Ez a felület nem felel meg az eljárási rend követelményeinek, nem lehet számításba venni a kétségtelenül hangos, de nem kétségkívül többségi véleményt. Így hivatalos választ is hiába várnak ezeken a fórumokon keresztül az esetleges kérdezők – mondta el a polgármester asszony. Az egyes helyi jogszabályokról való hivatalos információ, tájékoztatás csak szabályozott keretek között lehetséges – szögezte le a polgármester asszony.

– Természetes törekvésünk a lakossági igények mind teljesebb kiszolgálása. Az irányadó környezetvédelmi törekvések és a nyomukban életbelépő szabályozás egyértelműen égetés-ellenesek. Bármennyire éljük is ezt meg korlátozásként mi magunk is, a szabályok elvárása szerint a helyi társadalomnak is lassan nagykorúvá kell válnia. Az átmeneti időszak, amit most élünk, talán felkészít minket erre.