Az Egymásra találás évada a Bartók-kamaraszínházban

A korai évadnyitón Pintér Tamás polgármester köszöntötte a társulatot, és reményét fejezte ki, hogy teljes évadnak nézünk elé, és nem kell a járvány miatt korlátozásokat bevezetni. Mint mondta, ő maga is büszke azokra a sikerekre, amelyeket a színház elérhetett.

Őze Áron igazgató a nyárról ejtett néhány szót. Tájékoztatta a Bartók dolgozóit, hogy a Hamlear előadás elnyerte Gyula város önkormányzatának rendezői díját, amit szeptember 21-én, az itteni premieren ad majd át Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója.

Őze hangsúlyozta, bár rendezői díjról van szó, de mindannyian kapták a munkájuk, a megszületett előadás érdemeiért. Felidézte, hogy sikert arattak Esztergomban, majd Szentendrén is, és lényegében elkezdték az új évadot is, hiszen már megtartottak három előadást. A pandémiával kapcsolatban kijelentette: „Hiszem, hogy olyan mértékben nem fog megállni az életünk, mint ahogy ez két éven keresztül történt.” Mint mondta, az évadot ezért úgy tervezik, mintha nem történne semmi. Örömmel számolt be arról, hogy Keleti Éva Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus, a magyar fotográfia nagyasszonya, érdemes és kiváló művész elfogadta a meghívásukat, így ősszel nyithat a Bartók egy Keleti Éva-kiállítást, és bírják az alkotó ígéretét, hogy a megnyitón ott is lesz. Elmondta, hogy ebben az évadban is folytatódik a Violin-művészeti iskolával közös színházi oktatás, ahogy fogalmazott, a Bartók stúdiója. Személyi változásokról is beszámolt. Palkó Pankát kinevezte az asszisztensi tár vezetőjének, illetve Ónodi Zoltán az új évadtól a kapcsolatokért és kommunikációért felelős vezetője a színháznak, Süli József pedig a díszítők csapatát erősíti. Nagyon fontos változás még, hogy a művészeti vezető pozícióját Csadi Zoltán vette át.

Utóbbi lendülettel, és átgondolt, meggyőző alapossággal ismertette egy miniprezentáció keretében az előttük álló évadra vonatkozó terveket. Igyekezett összefoglalni azt a művészeti koncepciót, gondolkodásmódot, amely mentén szervezik a közös munkát Őze Áron igazgatóval az „Egymásra találás évadában”. Az önmagának feltett kérdésre azt a választ adta, a jelen idő színházában hisz. Abban, amely elgondolkodtat, elsősorban kérdéseket tesz föl, és nem kijelent, magas színvonalon szórakoztat, és a találkozás élményét adja, azt, hogy együtt gondoljuk végig az életünket. Számára jelen idejűvé egy színházat elsősorban a közösség tesz, amely elhivatottan, kitartóan, csapatjátékosként jelen van, de nem csak fizikálisan, de lelki értelemben is, mert fontos számára a színház, ünnep egy premier. Együtt izgul a színpadon állókkal, az alkotókkal. Mint mondat, a jelen idő színházához minőségre van szükség: a műsorpolitikában, a társulatban és a menedzsmentben egyaránt.

A színházban nincs más végcél, csak a közös siker. A siker harmadik összetevője a menedzsment. Egy előadás nem tud létrejönni a háttérszemélyzet nélkül. Azok nélkül, akik megteremtik a lehetőségét annak, hogy a színész a lehető legtökéletesebb módon tudja megjeleníteni a figurát, a rendező a legtökéletesebb módon lássa viszont azt, amit megálmodott. Csadi Zoltán úgy fogalmazott: Ezt a menedzsmentet nekünk gondozni kell és megbecsülni. Ha a felsoroltak megvalósulnak, akkor ünnep lesz a színház, azoké, akik legtisztábban, a leghatásosabban fogalmazzák meg legfontosabb kérdéseinket, az itt és most kérdését.

A frissen kinevezett művészeti vezető konkrétumokról is beszélt, a prózai és tánctagozat bemutatóiról. A társulatra ebben az évadban öt karantén-premier (A kis herceg, Hamlear, János vitéz, Illatszertár, Nem leszek a játékszered, Idegenek a vonaton, Mario és a varázsló); továbbá hét felújítás (Sándor Mátyás, Dollárpapa, Bolha a fülben, És ideje a táncnak, Utánképzés ittas vezetőknek, Jónás könyve, Gyerekrablás a Palánk utcában), valamint négy új bemutató lesz – Fodor Sándor: Csipike (rendező-látvány: Tőkés Imola, dramaturg: Szász Hanna, zene: Farkas Bence, szereplők: Fekete Ágnes, Kecskés Tímea, Vrabecz Botond, Gasparik Gábor); a Böröcz György stúdiószínpadon Wedekind: A tavasz ébredése (rendezés-látvány: Ivanics Tamás, dramaturg: Szász Hanna, zene: Bakk-Dávid László, szereplők: Fekete Ágnes, Tóth Mátyás, Vrabecz Botond, Kovács Vanda, Marjai Virág, Jegercsik Csaba); Hja, kérem, a nő, az nő! – zenés igazságkeresés Molnár Ferenc, Szép Ernő, Szirmai Albert, Heltai Jenő, Eisemann Mihály, Békeffi István, Fényes Szabolcs műveiből (rendező: Korcsmáros György, látvány: Horváth Éva, dramaturg: Szűcs Kinga, szereplők: Auksz Éva, Holecskó Orsolya, Vándor Éva, Szűcs Kinga, Őze Áron, Derzsi György és a zenekar). 2022 tavaszán a táncszínház bemutatója: Lábnyom címmel két különálló egyfelvonásos darab, A körforgás (Dunaveczki Éva), Férfi-nő kapcsolat (Bánházy Eszter), ezek a kortárs, néptánc és latin társastáncok mozgásvilágának kombinációjaként jönnek létre. A következő programok-kezdeményezések várhatók: Bartók éjszakája szeptember 10-én, a Bartók-színház – Történetek sorozat: „Kötelezők – koncepciók” és „Művészi pályák”, az Ismerj meg! elnevezésű családi interaktív túra és kreatív programsorozat. Tervek – elképzelések: Páskándi Géza Kortárs Drámapályázat 2022/2023, Jubileum, művészeti és tudományos eseménysorozat, Mikrofesztivál 2022 nyarán, amelyen monodrámák, kis létszámú előadások, szakmai programok és beszélgetések, díjak lesznek. Szorosabbra fonják a kapcsolatot a művészeti partnerekkel, a Maladype színházzal (kortárs színház), a Rózsavölgyi Szalonnal (koprodukciók), a Zenthe Ferenc Színházzal (koprodukciók, előadáscserék), a Váci Dunakanyar Színházzal (előadáscserék) és a Cervinus Teátrummal, a Szarvasi Vízi Színházzal (előadáscserék).