2021.09.14. 14:00
A zsákos vásárlás ma már nem oly nagyon népszerű
Eljött a spájzolás, a zsákolás időszaka. Fel kell készülni a télre, de a szokások már nem olyanok, mint akár egy évtizede is voltak. Nem nagyon spájzolunk, napról napra vásárolunk.
Fotó: LI
A zöldségárusok – legyenek piaciak vagy boltiak – azon a véleményen vannak, hogy manapság már nem olyan bevett szokás nagy mennyiségben vásárolni a téli zöldségből való felkészülés jegyében. Ennek okát abban látják, hogy nincs nagy árkülönbség az évszakok között, gyakorlatilag decemberben is ugyanannyiért kapjuk a burgonyát, mint szeptemberben.
Ennek ellenére a dunaújvárosi zöldség- és gyümölcspiacon több standnál is láthatjuk a zsákos burgonyát, hagymát, paprikát, elsősorban a savanyítani való almapaprikát, de bőven találunk cseresznyepaprikát is. Ez utóbbi remek savanyításra, darálék készítésére, és ami nekem a kedvencem: fokhagymával való töltésre.
De mire is figyeljünk, ha már bevásároltunk? A zöldségek tárolásakor csak egészséges, beérett zöldséget használjunk! Mindenből a közepes nagyságú a legjobb. A túl nagynak magas a víztartalma, laza a szöveti szerkezete, ezért hajlamos a romlásra. A nagyon kis példánynak viszont a méretéhez képest nagy a felülete, ezért aránytalanul sok vizet veszít, és így hamarabb fonnyad. Leggyakrabban a pincében tárolunk. Erre az olyan pince a legalkalmasabb, amely szellőztethető, és ahol a gyökérzöldségek 1–3 °C körüli hőmérsékleten tárolhatók. A pincében ládába rakva, homokban rétegezve is tárolhatjuk a zöldséget. Ha nincs pincénk, akkor védett teraszon is eltartható a zöldség. Azzal persze számolni kell, hogy a nagy hidegben (–11 °C körül) zöldségünk megfagy.
A zöldségfajok tárolhatósága nagyon eltérő. Hosszabb tárolásra alkalmasak a hagymafélék, gyökérzöldségek, káposztafélék.
Mindig felvetődik a kérdés: a tárolás előtt mossuk, vagy ne mossuk a zöldségeket? Ezen a téren a szakemberek véleménye is megoszlik. Vannak, akik vallják, hogy gyökérzöldségeket, burgonyát érdemes az eltárolás előtt megmosni. Használjunk kádat vagy teknőt, töltsük meg vízzel, majd óvatosan helyezzük bele a zöldséget. Áztassuk 10–20 percig, hogy a rátapadt föld fellazuljon, majd emeljük ki azokat, a vizet gyengén permetezve távolítsuk el a talajmaradványokat, és itassuk szárazra a zöldséget. Ezután következhet a tárolás.
Mások szerint nem szabad vízzel tisztítani a gyökérzöldségeket, mert nem biztos, hogy tökéletesen száraz lesz, amikor eltároljuk. Ez óhatatlanul megindíthatja a romlást. Ezért a száraz letisztítást javasolják.
De ha már körülnéztünk a hétvégén „zsákos ügyben” a piacon, azért figyelő tekintetünk mást is észrevett. Ami mindenképpen jó hír, hogy mennek le az árak, a szőlő, ami eddig ezer forint alatt a legritkább esetben volt kapható, most sok helyen 500 forintért is vásárolható. A körte, amelynek végig nagyon magasan volt az ára, talán azért, mert igazán most van itt a szezonja, sokkal olcsóbb, mint korábban, nagyon szép, jó minőségűt 680 forintért is láttunk már. Az őszibarack a legmakacsabb 1200 forint alatt nagyon nehezen vásárolhatunk belőle egy kilót.
Jöhet-mehet Lőrinc, de a dinnyeszezon csak nem akar véget érni. A nyári átlaghoz képest az árak nem változtak, általában 299 forint egy kiló.
(Forrás: kertlap.hu, edenkert.hu.)
A burgonya és mi
A burgonya talán az a zöldség, amelyet a legszívesebben fogyaszt a magyar ember. Sütjük, főzzük, vágjuk hasábra, kockára, karikára, csinálunk belőle szalmakrumplit, pürét és még sorolhatnánk. De hogyan is került a gasztronómiánkba?
A burgonya Peru és Chile hegyvidékén őshonos, az ott élők körülbelül 7000 éve fogyasztják. Európába a XVI. században Pizarro révén került. Magyarországra 1650 körül jöhetett be bajor-osztrák közvetítéssel, de igazi elterjedése II. József magyar király adókedvezményeinek volt köszönhető.