Ma alig akar valaki agrárterületen dolgozni

Mert hiába a jó termőtalaj, hiába a szaktudás, hiába a megfelelő technológiai háttér, a végső szót az időjárás mondja ki minden alkalommal. Az utóbbi években nem kímélte a magyar gazdákat az időjárás, volt itt fagy, aszály, özönvíz, minden, ami hátráltatta az eredményes gazdálkodást. Azonban mégsem a klímaváltozás, a szélsőséges időjárás a legnagyobb gondja a magyar mezőgazdaságnak.

A nagy problémájuk a munkaerőhiány a magyar zöldség- és gyümölcstermelőknek.

– Évente körülbelül 50-80 milliárd forint bevételkiesést jelent a munkaerőhiány – árulta el a Pénzcentrumnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke. Amíg tizenöt-húsz évvel ezelőtt még bővelkedtek az olcsó munkaerőben, most alig akar valaki az agráriumban dolgozni, és főleg kétkezi munkát végezni. A probléma egyik gyökere, hogy a fiatalokat már nem vonzza az ágazat – az alkalmazottak zöme ötven év feletti.

Egy napszámos az északkeleti országrészben csak 8-10 ezer forint körüli napi bért keres, havi húsz munkanapra vetítve ez 160-200 ezer forint. Az ország középső és nyugati részében viszont napi 10-12 ezer forint alatt már senki nem megy a földekre, de az sem ritka, hogy 15 ezer forint jár a napszámért (húsz napra háromszázezer forint), és még mindig a nem szakképzett fizikai munkaerőről beszélünk.

Apáti Ferenc szerint nem is a fizetések miatt maradnak el a munkavállalók, hanem mert ma már kevesen akarnak a szabad ég alatt dolgozni, ha fúj, ha esik, ha 35 Celsius-fok van árnyékban. (Korábban lapunknak hasonlóan nyilatkozott a Venyim Gyümölcse Kertészet ügyvezetője, Csizmadia György is, aki elmondta, hiába emelkednek folyamatosan az órabérek, az ő esetében eperszedőket nem talál, mivel senki sem akar napokon keresztül hajlongani.) A külföldi vendégmunkásokat sem vonzza a magyar agrárium, már az ukrán és a román kezek is inkább Nyugat-Európában termelnek. A lényeg: nem túl biztató a jövő a mezőgazdászok számára. (Forrás: agrárszektor.hu)