Van mire alapozni a helyi fejlesztési elképzeléseket

Korábban már nyilatkozott lapunknak arról dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke, hogy a 2021–2027-es uniós gazdasági ciklusban a településfejlesztési operatív program forrásait a megye egészére lehet tervezni, tehát a két megyei jogú város bekerülésével összehangoltan kezelhetik a fejlesztési elképzeléseket.

Mindennek az alapja egy átfogó, stratégiai szintű előkészítést szolgáló hatástanulmány. Ezt a koncepciót olyan szempontok mentén kellett létrehozni a kormány határozata alapján, hogy a rövid távú nemzetgazdasági hatások elérése mellett a hosszabb távú hatékonyságnövelés is fokozott jelentőséget kapjon. Fontos az is, hogy a területfejlesztési koncepciókban és programokban minden szinten érvényesíteni kell a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható fejlődés, az esélyegyenlőség, valamint a területi kohézió szempontjait.

A komoly előkészítő szakmai munka és széles körű partnerségi egyeztetés után a Fe­jér Megyei Önkormányzat 246 oldalas dokumentumban foglalta össze a megye területfejlesztési koncepcióját a 2021–2030 közti időszakra vonatkozóan. A dokumentumban részletesen elemzik a megye területi, környezeti, demográfiai, infrastrukturális és gazdasági adottságait, lehetőségeit. A helyzetelemzést összevetették különféle ágazati programokkal, stratégiákkal (például az országos területfejlesztési, környezetvédelmi, illetve fenntarthatósági dokumentumokkal), és vizsgálták a pozitív-negatív környezeti hatásokat, következményeket. Például valós személyforgalommal rendelkező kikötő jelenleg nem üzemel a Duna megyei szakaszán, kisközepes hajók kikötésére ugyanakkor Kulcson és Dunaújvárosban lehetőség lenne. Ilyen jellegű fejlesztésnél viszont figyelembe kell venni, hogy az adottságok (vízbázis, természetvédelmi terület) korlátozzák a lehetőségeket.

A részletes tanulmány tartalmát a későbbi pályázatok előkészítése során alkalmazni tudják majd a települések.

A területfejlesztési dokumentumot véleményezésre is megküldték számos szervezetnek (minisztériumok, önkormányzatok, kormányhivatalok, vállalatok). Idén márciusig összesen hetvenhat intézmény és magánszemély fogalmazott meg észrevételt, kiegészítést vagy éppen pontosítást, amelyeket mind meg is vizsgáltak.

Dunaújváros önkormányzata is élt a lehetőséggel, javasolta például azt, hogy a turisztikai lehetőségeket egészítsék ki a megyén áthaladó Mária-úttal, a túrázási lehetőségeket pedig vízitúrákkal. Kérték, hogy a fenntarthatóság területi fókuszában a megye járásközpontjai mellett a két megyei jogú város nagyobb jelentőséget kapjon a fejlesztések során.

Mindezek után készülhetett el végleges formában a Szent István Fejlesztési Program.

A dokumentumban megfogalmazzák a megye jövőképét. Felállították a fejlesztési prioritásokat és az azok által elérni kívánt célokat, megjelölve hozzá a forrásigényt, és a megvalósításban közreműködő szereplőket. A program tartalmazza a várható uniós forráslehetőségeket és a hazai támogatási programokat is.

A 2021–2027-es ciklus egyik prioritási eleme a periférikus és vidéki térségek felzárkóztatása. A megye társadalmi-gazdasági fejlődését szolgálja a többi között az M8-as gyorsforgalmi útszakasz megépítése M7/Enying – Sárbogárd – Dunaújváros között, amely összeköti a 8-as főutat Kecskemét felé. Térségfejlesztő hatást jelent a Paks II. beruházás. Ezzel összefüggésben az intelligens szakosodási stratégia alapján a megye és a régió kitörési pontja lehet a villamosmérnöki, informatikai, a nukleáris technológia, az anyagtechnológia és kapcsolódó műszaki területek (Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar, Dunaújvárosi Egyetem). A célok között van a vállalkozások K+F+I teljesítményének növelése innováció orientált beruházásokkal és a közlekedési hálózatok fejlesztésével.