Varga Sándornét a kert élteti, új otthonát is virágok díszítik

A Varga házaspárt már régebbről ismerem, ha jól emlékszem, a Pentelei Nyugdíjas Klubban létesült a kapcsolat. Jártam is náluk, amikor még az Attila utcában laktak, hogy megcsodáljam én is a gyönyörű virágoskertjüket.

Marika imádja a virágokat, mondhatni a kert mestere, ugyanis annyi mindent kitapasztalt már, hogy tudja, mit mikor kell ültetni, így kora tavasztól késő őszig mindig van éppen virágzó növénye. Rendszeres nevezője a virágosítási versenynek, a családi házas előkertjét díjazza a zsűri. Aztán egészségügyi okokból arra a kényszerű elhatározásra jutottak, hogy beköltöznek a városba. Gondolhatják, hogy mennyire nehéz lehet a váltás olyannak, aki egészen addig a családi házhoz szokott, a virágoskert mellett mindennap hatalmas veteményest, gyümölcsöst gondozott, és még kisebb háztáji állatokat is tartott. Bármennyire is éltette őket a kert szeretete, betegség miatt fel kellett adniuk.

A Római körút egyik földszinti lakásában élnek már másfél éve. Talán a háttérinformációk tükrében nem lepődik meg senki azon, hogy gyönyörű a társasház előtti előkert.

– Amikor ideköltöztünk, az előkertet már gondozta egy hölgy, és felajánlottam, hogy segítek. Mivel neki van máshol kertje, és az ittenit egy kicsit unta is, átadta a gondozást – meséli Marika. Nagy munkába fogtak tavaly, amelyben a családtagok is segítettek: mindent kivettek és új virágokat hoztak. Vannak évelő növények, de egynyári szépségeket is ültetnek a kertbe. Természetesen úgy tervezték, hogy mindig legyen éppen virágzó növény. Mint azt Marika elmondta, a társasházban van olyan lakó, aki örül a kertnek, és van, aki nem.

– Csodálkoztam, hogy mennyien eldobják a cigicsikket a földre, ezért kiraktunk egy üres konzervet gyűjtőnek. Olyan is volt, hogy ledobálták a szemetet az ablakokból, erkélyről. Szóltunk ezért, még a lépcsőházban is kiírtuk, hogy ne szemeteljenek – meséli döbbenten. Idén is újítottak a kerten. Férje, Sándor egy nagyobb állványt betonozott középre, amelyre természetesen virágládákat függesztettek. Az állványzat tetején pedig „visszatérő” gólyák díszelegnek – ezeket még a családi házas kertből hozták.

– Egyelőre nem sikerült megszoknunk a városi létet. Azért döntöttünk a költözés mellett, hogy tudjunk még menni, kirándulni. Sajnos a járvány miatt erre eddig nem volt lehetőség. Megkaptuk mindketten a védőoltást, úgyhogy a 45. házassági évfordulónkat biztosan utazással fogjuk ünnepelni – mondta Marika.