A régészeti lelőhelyek védelme

A régészeti lelőhelyek e korok tanúi, amelyek száma, állománya nem állandó, a mai napig folyamatosan gyarapodik. A terepbejárások, feltárások, megfigyelések új információkat hoznak, napról napra gazdagítják ismereteinket. A régészeti örökség (lelőhelyek, leletek) védelméről törvény rendelkezik…

Régészeti örökségnek minősül az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a víz felszíne alatt 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma. Ezen régészeti örökségek állami tulajdonnak minősülnek. A régészeti lelőhelyek a földfelszínen földrajzilag jól körülhatárolható területek, ahol régészeti leletek, régészeti jelenségek eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben megmaradtak. Állapotukban az emberi beavatkozás, valamint a természetes erózió visszafordíthatatlan károkat okozhat.

A nyilvántartott régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva védelem alatt állnak. A közhiedelemmel ellentétben azonban a régészeti emlékek előkerülése nem jelenti a beruházás megakadályozását.

A lelőhelyek nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnökség végzi, innen lehet az ingatlanok örökségvédelmi érintettségéről közhiteles igazolást kérni. A lelőhelyek jelentős részét ugyan a helyi építési szabályzatok mellékletét képező szabályozási tervlapok is tartalmazzák, azonban csak az elkészítéskor ismert adatokat rögzítik, a később nyilvántartásba vett lelőhelyek nem kerülnek átvezetésre.

A régészeti örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat Fejér megye területén a Fejér Megyei Kormányhivatal (Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály) látja el. A kormányhivatal határozza meg a régészeti lelőhelyeken a beruházásokkal kapcsolatos régészeti szakfeladatokat, melyek teljesítése elsősorban a múzeumok feladata. A régészek a különböző korok, kultúrák emberi tevékenységének eredményeként létrejött jelenségeket – gödröket, házakat, sírokat – tárják fel, továbbá a kivitelező számára is felismerhető tárgyi emlékeket – kerámia, fém, csont, üveg – eredeti kontextusában vizsgálják, dokumentálják, értelmezik, valamint ennek segítségével rekonstruálják az emberiség múltját.

Egyes földmunkával is járó beruházásokra vonatkozó szabályozások – pl. a vízjogi engedélyezési eljárások, az egyszerű bejelentéssel épülő lakóházak, egyes közművesítések – konkrétan nem írják elő a kormányhivatal megkeresését, azonban ez nem mentesíti a beruházót a régészeti szakfeladatok ellátása alól. Az örökségvédelmi törvény alapján a régészeti feladatellátás meghatározása érdekében a kormányhivatalt meg kell keresni. Ezek elmaradása esetén a lelőhely veszélyeztetése valósul meg, és a hatóság – a törvény előírásai alapján – köteles bírságot kiszabni.

A beruházók előzetes tájékoztatást kérhetnek a kormányhivataltól az ingatlant érintő örökségvédelmi követelményekről. Egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel, amellyel elkerülhető a lelőhelyek veszélyeztetése, rongálása.

Mindezek mellett, amennyiben a régészeti lelőhelyet nem érintő beruházás során régészeti lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a megtalálót bejelentési kötelezettség terheli. Ebben az estben a múzeum régészei mentőfeltárást végeznek, ami a beruházó számára nem jelent plusz költséget.

A régészeti örökség védelme mindannyiunk közös érdeke, amelyhez hozzájárul a kivitelezések előtti egyeztetés, illetve az újonnan előkerülő régészeti értékek bejelentése.

Vezető képünk illusztráció.