Az északnyugat-magyarországi gazdasági zóna fejlesztési irányairól tárgyaltak Fehérváron

– Az Északnyugat-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna, amely hat megyét – Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém – és kilenc megyei jogú várost foglal magában, gazdasági potenciálját tekintve talán a legerősebb térsége Magyarországnak. A térségnek nagyon sok olyan kiaknázatlan lehetősége van, amely a jövőben is jelentős fejlődési ívet adhat a kultúra, a gasztronómia, a kreatív ipar és a turizmus révén – mondta Navracsics Tibor az egyeztetés rövid sajtótájékoztatóján.

A diskurzus célja, hogy a régió megyéi olyan közös fejlesztéseket hajtsanak végre, amelyek reményeik szerint felzárkóztatják az észak-dunántúli területet a szomszédos országok hozzánk közel eső olyan erős gazdasági régióihoz, mint Burgenland vagy a pozsonyi térség. Ehhez az kell, hogy a kistérségek ne egymással versenyezzenek, inkább hatékony együttműködéseket alakítsanak ki, hangzott el a sajtótájékoztatón. Navracsics hozzátette: a gazdaságfejlesztési terv feladata tehát, hogy a fejlesztési és felzárkózási elképzeléseket szolgálja, és támogassa a térség gazdasági és politikai szereplőit annak érdekében, hogy a meglévő versenyképességi potenciálok teljes mértékben kibontakozhassanak.

Ami a konkrét fejlesztési területeket illeti, Navracsics elmondta, a prioritásokat úgy határozták meg, hogy azok egybeessenek a nemzeti, illetve az európai uniós prioritásokkal, ugyanis a fejlesztések egy részes uniós forrásokból valósul majd meg. A környezetbarátabb technológiák kialakítása és elterjesztése, valamint a digitális projektek azonban különösen fontosak. Mindeközben igyekeznek figyelmet fordítani azoknak a területeknek a fejlesztésére is, amelyek gátolják a versenyképességet. Észak-Dunántúlon ilyen például a közlekedési hálózat, amelyen – és ezt az Északnyugat-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna felelőse is elismerte – van mit fejleszteni.

feol.hu