Az emberi méltóság forradalma

Dunaújváros

Pénteken kora délelőtt, a hagyományokhoz híven a városi köztemetőben található Kopjafánál várták az ünneplőket. Gyöngyössy Csaba, a Modern Művészetért Közalapítvány kuratóriumának elnöke beszédében így fogalmazott: „Úgy vélem, Bibó Istvánnak van igaza, amikor 1956-ot, az emberi méltóság forradalmának nevezi. Emberi méltóságunk szerves része a nemzettudatunk és szabadságigényünk. Egy váratlanul kitört forradalom a nemzetet korábban soha nem remélt egységbe forrasztotta. Nehéz erről pontosan és szépen beszélni, mert hirtelen minden azonossá vált önmagával. A vérben a és lőporfüstben olyan szavak is újjászülettek, mint szabadság, haza, hős. És egyszerre elkezdték önmagukat jelenteni.”

A köztemetőben rendezett megemlékezés végén a város önkormányzata, a helyi oktatási és kulturális intézmények, valamint a helyi civil szervezetek képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit a Kopjafánál.

A városi ünnepség Bartók Kamaraszínházban folytatódott.

Dunaújváros Díszpolgára elismerést vehetett át Pintér Tamás polgármestertől Várnai Gyula a hazai kortárs képzőművészeti szcéna kiemelkedő alkotója, a közösségépítő és helytörténeti munkájáért pedig Dunaújvárosért Díjjal tüntették ki Bali Attilát.

Harminc éve, 1990 október 23-án alakult meg a rendszerváltást követő első szabadon választott dunaújvárosi képviselőtestület.

A három évtizede történtekről, az akkori testületet előtt álló kihívásokról és lehetőségekről Almási Zsolt polgármester beszélt, aki két cikluson át volt városvezető 1990 és 1998 között. Ünnepi beszédében Pintér Tamás polgármester Antall József miniszterelnök gondolatait idézte: 1956 olyan szellemi, erkölcsi tőkéje ennek a nemzetnek, amelynek be kell vonulnia évszázadokra a magyar történelmi mitológiába, ahonnan a nehéz időkben is erőt lehet meríteni.