Kötelező lesz az italosdobozok és a sütőolaj visszaváltása?

Boros Anita államtitkár az MTI-nek elmondta: a tárca tavaly év vége óta dolgozik a hatékony visszaváltási rendszer kialakításán, ez a munka augusztusra a társadalmi és szakmai egyeztetések fázisába érkezett. A kormány célja, hogy az új rendszert széles körű társadalmi, gazdasági együttműködéssel alakítsák ki, beépítve a hulladékgazdálkodási, csomagolóipari cégek, érdekképviseletek, szakmai, ipari-kereskedelmi szervezetek javaslatait.

Három ütemben tennék kötelezővé a visszaváltást

Mint azt az államtitkár kifejtette: három ütemben tennék kötelezővé a visszaváltást. Az első ütemben a műanyagpalackok, üvegpalackok és fémdobozok visszaváltását, majd a társított, rétegzett italkartonok visszaváltását, legvégül pedig a használt sütő­olaj visszaváltását vezetnék be. Boros Anita ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendszer kialakítása számos jogszabály-módosítást igényel: „Olyan megoldást szeretnénk találni, ami épít a haladó technológiai megoldásokra, megfelel az uniós elvárásoknak, és nem utolsósorban integrálja a hazai ipari és piaci sajátosságokat” – nyilatkozta az MTI-nek.

A témában a Világgazdaság szintén az államtitkár szavaira hivatkozva azt írta, hogy az elmúlt tíz év során 26 millió tonnáról 15–18 millió tonnára esett a Magyarországon keletkezett hulladék mennyisége, ám az újrahasznosítás aránya elmarad a szükségestől.

Boros Anita a Mandineren megjelent írásában így fogalmaz: „A megfelelő hulladék- haszonanyag a hulladékgazdálkodás egyik alapja. Ehhez valóban az szükséges, hogy a haszonanyagok minél tisztábban, a többi hulladékfajtától elkülönülten kerüljenek összegyűjtésre. Ehhez egyes kereskedelmi áruházláncok gyakorlata valóban kitűnő kiindulópont lehet, de nem ismeretlen a visszagyűjtés metodikája a hazai hulladékgazdálkodás számára sem, hiszen most is van egy jogszabályunk, amely a betétdíj alkalmazásának szabályairól szól. Az irányadó kormányrendelet szerint a gyártó termékét, valamint termékének csomagolását betétdíjas termékké minősítheti. Vagyis jelenleg ez lehetőség a termékek gyártójának. Aki ilyen terméket gyárt, köteles a betétdíjas- termék-megjelölést a terméken vagy annak címkéjén feltüntetni, a betétdíjas terméket a forgalmazótól visszaváltani, és számára a betétdíjat megfizetni. A termék forgalmazója a betétdíjas termék fogyasztótól való visszaváltását a termék forgalmazásának feltételeivel azonos módon, folyamatosan, és fő szabály szerint teljes nyitvatartási időben köteles biztosítani a betétdíjas termék forgalmazásának helyén, vagy egy erre kijelölt helyen. A legalább 200 négyzetméter alapterületű üzlettel rendelkező forgalmazó viszont mindig a forgalmazás helyén köteles a betétdíjas termék visszaváltását biztosítani.”

Az MTI ugyanakkor megszólaltatta a témában Neubauer Katalint, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkárát, aki a szervezet javaslatait ismertetve azt kérte a kormánytól, hogy a visszaváltási rendszer hatására ne rendeződjön át a piac, és a kereskedelmi szövetség javaslatait vegyék figyelembe a végleges koncepcióhoz. A visszagyűjtésbe bevont átvételi pontoknak biztosítaniuk kell a mennyiségi korlát nélküli átvételt a PET, alumínium és az üveg italcsomagolásokra a vásárlás helyétől függetlenül. Mivel a visszaváltás tárolókapacitási igénye jelentős, javaslatuk szerint a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű kereskedelmi egységeket kellene bevonni a kötelező rendszerbe. A betétdíj mértékét pedig a környező országokhoz kell igazítani.

Boros Anita a Mandinernek írt cikkében erről így fogalmazott: „Jelentős eredményeket lehetne a jövőben elérni az érintett PET, alumínium és üveg csomagolási termékek tekintetében, ha bevezetésre kerülne a részben automaták, részben kézi visszaváltás rendszere, ahol a vásárló visszakapja a visszaváltott termék árát.”

E javaslatok, tervek megvalósulásával nagy lépést tehetnénk előre a tisztább környezetért és a kevésbé szemetes közterületekért, ahol a legtöbb esetben eldobott üvegekkel, műanyag palackokkal és alumínium dobozokkal találkozhatunk.

A hulladékban rejlő potenciál

„Ha a hulladékot értékként kezeljük, máris egy lépést tettünk a körforgásos gazdasági modell felé: az értékeinket nem dobjuk ki, és ez gazdasági értelemben is így van. Az értékalapú gazdasági rendszerben ugyanis a termékeket, csomagolóanyagokat nemcsak legyártjuk, felhasználjuk, majd kidobjuk, hanem gazdasági értelemben kihasználjuk, hogy a ma termékei egyben a jövő alapanyagai lehessenek. Azért körforgásos, mert a mai – jellemzően lineáris – rendszerrel szemben, amikor a termékeket kidobjuk, a körforgásos gazdaságban a termékek a szemetes helyett – azonos vagy feldolgozott formában – visszakerülnek a gyártásba” – írja a Mandiner.

Felelősségünk

Szó esett már az emberi faktorról, a magatartási faktorról, amely elengedhetetlen ennek a tervnek a kivitelezéséhez is, mert ha az emberek továbbra is csak eldobálják a PET-palackot, az üveget, a sörösdobozt, akkor hiába is bármilyen jól kigondolt a szabályozás, a végeredmény ugyanaz lesz: szennyezett környezet.