A városi parkokat szintén érinti a kullancsveszély

Egyes területeken már minden második kullancs hordozza a Lyme-kórt, ezerből egy pedig az agyvelőgyulladás kórokozóját, olvasható a feol.hu cikkében. Mint azt Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa az M1-nek nyilatkozva hangsúlyozta, nagyon nagy mennyiségben vannak jelen a kullancsok a természetben. Kiemelte, a Lyme-kórnak bonyolult természetes ciklusa van, eszerint nemcsak a kullancs a főszereplő, hanem a kórokozót fenntartó természetes gazdák is, például a fekete rigó, a sün vagy a különböző rágcsálók. A védekezés első lépése az, hogy legyünk tisztában a veszéllyel – ezért is fontos beszélni a kullancsokról –, rendszeresen vizsgáljuk át magunkat. A szakember azt mondta, hogy a kullancsok elleni védekezés során nehezebb dolgunk van, mint a szúnyogokkal, ugyanis a kullancsok csípése sokszor fájdalommentes, mert fájdalomcsillapító anyagot és véralvadásgátlót pumpálnak a vérünkbe, és az immunrendszerünket is kijátsszák.

Hangsúlyozta még, hogy a fertőzés forrása sokszor a kerti munka, mivel a fűnyírással vagy az avar összegereblyézésével a kullancsok búvóhelyét bolygatjuk meg. Ugyanakkor a városi parkokban is előfordulnak ezek a vérszívók. Tehát egy erdei séta, egy kiadós kerti munka vagy éppen egy városi parkban tett látogatás után is nézzük át magunkat, hiszen minél hamarabb távolítjuk el a kullancsot, annál kisebb az esélye annak, hogy a kórokozó bekerül a testünkbe. Földvári Gábor hozzátette azt is, hogy az agyvelőgyulladást egy vírus okozza, amely ellen nincs specifikus gyógymód, viszont ritkábban fordul elő. Amíg a Lyme-kórt okozó baktériumok akár 40-50 százalékos gyakorisággal fordulnak elő a kullancsokban, addig az agyvelő- és agyhártyagyulladást okozó vírus – európai adatok szerint – ezrelékes nagyságrendben fordul csak elő. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kullancs által terjesztett agyvelő- és agyhártyagyulladást a pasztörizálatlan tej és az azokból készült sajtok fogyasztásával is el lehet kapni.